Elhunyt Sári József, a magyar kortárs zene kiemelkedő alakja
Életének 91. évében, vasárnap elhunyt Sári József Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – közölte az akadémia titkársága. A zeneszerző, aki több mint hat évtizeden át formálta a magyar kortárs zenei életet, tanárként és komponistaként is meghatározó örökséget hagyott maga után.
Egy zalai kisvárosból a nemzetközi koncerttermekig
Sári József 1935. június 23-án született Lentiben. Zenei pályája a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán indult, ahol karvezetés és zeneszerzés szakon végzett. Már korán megmutatkozott egyéni hangja és kísérletező kedve, amely később a kortárs zenei világban is különleges pozíciót biztosított számára.
1971-ben Németországba költözött, és Frankfurtban, valamint Giessenben dolgozott szabadfoglalkozású zeneszerzőként. Ekkoriban született több jelentős vonószenekari műve is, melyekkel a nemzetközi újzenei közegben is elismerést szerzett.
A tanár, aki generációkat formált
1984-ben tért haza Magyarországra, és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanáraként kezdett dolgozni. 1992 és 2005 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneelmélet-szolfézs tanszékének vezetője volt, 1997-től pedig egyetemi tanári címet kapott.
Sári József pedagógiai munkásságát nemcsak a tanítványai, hanem a szakma is nagyra becsülte: tanári pályáját az elmélyült tudás, az emberi igényesség és a zene iránti alázat jellemezte.
A zene, amely átlépte a határokat
Műveit rendszeresen játszották Magyarországon és külföldön, különösen Németországban. Kompozíciói több nemzetközi rendezvényen is elhangzottak, így például a Tribune International Paris és az Új Zene Nemzetközi Társasága (IGNM) eseményein.
Számos darabját külföldi felkérésre írta. A Leoniden című művét 2004-ben mutatta be a giesseni színház zenekara, míg a Kornsholm Concertino című alkotását a finnországi Kornsholm Music Festival rendelte meg. Operái közül különösen nagy sikert aratott a Der Hutmacher (A kalaposmester), amelyet 2008-ban a regensburgi színház mutatott be, valamint a Napfogyatkozás, amely 2000-ben Pforzheimben, majd 2009-ben a Magyar Állami Operaházban került színre.
Díjak, elismerések és életmű
Sári József több mint négy évtizedes pályafutása során számos rangos díjat kapott.
1991-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1995-ben és 2005-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal, 1998-ban érdemes művész címmel ismerték el.
2009-ben megkapta a Kossuth-díjat, amelyet „a nagy európai zenei hagyományokhoz kapcsolódó, műfajgazdag alkotómunkájáért és művészetoktatói tevékenységéért” ítéltek neki oda.
Több mint negyven műve jelent meg CD-n a Hungaroton, a Fonó Records és a BMC Records kiadásában. Két szerzői albuma is napvilágot látott, a kompozícióit pedig olyan rangos kiadók publikálták, mint az Editio Musica Budapest, a Ricordi, az Akkord és a Bärenreiter.
Nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is elismerték: több rangos nemzetközi díjjal tüntették ki. 2015-ben az Artisjus-díjat is elnyerte a Novellette No. 4/b című klarinétművéért.
Örökség és búcsú
Sári József zenéje a lírai érzékenység és az intellektuális mélység különleges egyensúlyát hordozta. Művészete egyszerre kapcsolódott a klasszikus hagyományhoz és a modern zenei gondolkodáshoz, miközben mindig megőrizte saját hangját.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia mély megrendüléssel búcsúzik tagjától. Temetéséről később adnak tájékoztatást.
