Szétszórják az MNB kortárs gyűjteményét – több mint 1400 műtárgy kerülhet magyar múzeumokhoz
Értesülések szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kortárs művészeti gyűjteménye hamarosan szétosztásra kerül a hazai közgyűjtemények között. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1400 kortárs alkotás – főként magyar geometrikus absztrakt festmények – kerülhet múzeumokhoz országszerte, immár nem letétként, hanem végleges tulajdonba. A döntéssel a közpénzből vásárolt művek ténylegesen köztulajdonba kerülnének.
Egy Matolcsy-korszak öröksége
Az MNB 2020 és 2024 között nagyjából ötmilliárd forint értékben vásárolt műalkotásokat, elsősorban a neoavantgárd és geometrikus absztrakció irányzatából. A program Matolcsy György korábbi MNB-elnök személyes ambíciójaként indult, a vásárlásokat az MNB Arts & Culture szakértői bizottsága koordinálta. A kollekció az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában volt, amely eredetileg a bank épületeinek belső tereit kívánta díszíteni a művekkel.
A gyűjtemény később több kiállításon is szerepelt – nemcsak itthon, hanem külföldön is –, ugyanakkor már a kezdetektől sokan megkérdőjelezték a projekt létjogosultságát. A kritikusok szerint nem volt világos, miért kell egy jegybanknak kortárs műgyűjteményt építenie, és miért kizárólag egyetlen irányzatból.
Múzeumok között osztják szét a gyűjteményt
Információk szerint az MNB gyűjteményét magyar múzeumok között osztják szét, és az átadás nem ideiglenes letétként, hanem végleges tulajdonként történik. Ez a lépés egyben új fejezetet is nyit a gyűjtemény életében: a közpénzből megvásárolt alkotások valóban a köz tulajdonába kerülnek.
Bár hivatalos bejelentés még nem történt, és nyilvános egyeztetésről sem tudni, múzeumi és galériás források megerősítették, hogy a hír nem érte őket váratlanul. Egyelőre azonban nem kívántak nyilatkozni.
A szakma óvatosan optimista
Rieder Gábor művészettörténész, aki korábban tanácsadóként dolgozott az MNB-nél, korábban úgy nyilatkozott: a legjobb forgatókönyv az lenne, ha a művek hazai múzeumokba, lehetőleg vidéki intézményekhez is kerülnének. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha a gyűjteményt egyszerűen visszadobnák a piacra, az „katasztrófát okozna a műkereskedelemben”.
A múzeumi szakma több tagja örömmel fogadná a gyűjteménygyarapítás lehetőségét – hiszen a legtöbb magyar intézmény alig rendelkezik forrással műtárgyvásárlásra –, ugyanakkor számos kérdés maradt nyitva.
Kérdések és aggályok
Nem tudni, milyen szakmai kontroll mellett zajlik majd a művek elosztása, kik döntenek arról, hogy melyik intézmény mit kap, és hogy az egyes múzeumok rendelkeznek-e elegendő raktározási és kiállítási kapacitással.
Felmerül az is, hogy a geometrikus absztrakt művek mennyire illeszkednek az adott múzeumok gyűjtőkörébe. Továbbá kérdés, hogy a nagy országos intézmények és a kisebb vidéki múzeumok milyen arányban részesülnek az alkotásokból.
Egy korszak vége
Az MNB műgyűjteménye egy korszak szimbolikus lenyomata: a Matolcsy-éra egyik leglátványosabb kulturális vállalkozása volt. Az Állami Számvevőszék korábbi jelentése szerint a gyűjteményre fordított pénz nem tartozott azokhoz az összegekhez, amelyek az MNB-alapítványok működése körül eltűntek, ugyanakkor a projekt létjogosultsága és átláthatósága régóta vitatott.
Most, hogy a művek közgyűjteményekbe kerülhetnek, úgy tűnik, az MNB végleg kilép a kortárs művészeti színtérről, és a kollekció sorsa a múzeumok kezébe kerül. Ez pedig – ha megfelelő szakmai kontroll mellett történik – valóban közcélú, értékteremtő döntés lehet.
