Új bizonyítékok az Enceladus jeges kérge alatti óceánról – az élet lehetőségét sejtetik a Szaturnusz holdján
Cassini régi adatai, új felfedezések
A NASA Cassini űrszondájának közel két évtizede gyűjtött adatait újraelemezve eddig ismeretlen, összetett szerves molekulákat azonosítottak a Szaturnusz jeges holdján, az Enceladuson. A kutatást Nozair Khawaja asztrobiológus, a Stuttgarti Egyetem munkatársa vezette, aki munkatársaival a hold felszínének repedéseiből feltörő vízjég-csóvákban fedezte fel a vegyületeket.
Ez az első alkalom, hogy a tudósok részletes kémiai elemzést végeztek közvetlenül a frissen kidobódó jégrészecskéken, szemben a Szaturnusz E-gyűrűjében keringő, idővel űridőjárás által módosított szemcsékkel.
Az élet előfutárai lehetnek
Bár a vegyületek abiotikus, azaz nem biológiai folyamatok révén jönnek létre, számos közülük alapvető fontosságú az élő rendszerekben, vagy éppen az élet kialakulásához szükséges előanyag.
„Számos lehetséges út vezethet a Cassini adataiban azonosított szerves molekuláktól a biológiailag releváns vegyületekig. Ez növeli annak esélyét, hogy az Enceladus lakható lehet” – fogalmazott Khawaja.
A kutatók szerint a molekulák jelenléte olyan környezetre utal, amely nagyon hasonló a Föld mélytengeri hidrotermális rendszereihez. Ezekben a forró víz alatti hasadékokban, ahol soha nem jut el a napfény, mégis virágzó ökoszisztémák léteznek – hasonló körülmények lehetnek ma is az Enceladus jeges kérge alatt.
Forró források a jég alatt?
A Cassini mérései szerint az Enceladus jeges felszíne alatt kiterjedt folyékony óceán húzódik, amelyet a Szaturnusz gravitációs hatásai által keltett belső hő tart fenn. A kutatók úgy vélik, hogy a tengerfenéken hidrotermális kürtők működhetnek, amelyek vegyületeket bocsátanak ki a vízbe, ezzel lehetőséget teremtve bonyolult kémiai folyamatokra.
A mostani elemzésben aromás vegyületeket, aldehideket, észtereket, étereket és alkéneket, valamint nitrogén-oxigén tartalmú molekulákat is azonosítottak. Ezzel együtt a korábbi Cassini-felfedezések – sók, hidrogén és foszfát jelenléte – azt jelentik, hogy az élethez szükséges hat alapvető elem közül (szén, hidrogén, nitrogén, oxigén, foszfor, kén) már ötöt kimutattak. Egyedül a kén felfedezése van hátra.
A Cassini kihívásai és eredményei
A Cassini Cosmic Dust Analyzer (CDA) műszere több százezer jégszemcse spektrumát rögzítette az E-gyűrűben, de a legizgalmasabb adatok a közvetlen átrepülésekből származtak. 2008-ban a szonda 17,7 kilométer/másodperc sebességgel haladt át egy jégcsóva mentén, és ekkor sikerült olyan jeleket rögzíteni, amelyek korábban rejtve maradtak.
A frissen kifejlesztett elemzési módszerekkel – köztük laboratóriumi spektrumok összevetésével nyílt adatbázisokkal – a kutatók képesek voltak kiszűrni a zajt, és így az Enceladus belsejéből származó kémiai jeleket mutattak ki.
Közelebb az élet nyomaihoz
A tudósok hangsúlyozták: bár az Enceladuson talált vegyületek nem bizonyítják az élet jelenlétét, az eddigi legerősebb jelei annak, hogy a hold belső óceánjában a biológiai folyamatokhoz hasonló kémia zajlik.
„Még ha nem is találunk életet az Enceladuson, az is hatalmas felfedezés lenne, mert felveti a kérdést: miért nincs élet ott, ahol minden feltétel adott?” – mondta Khawaja.
A kutatás a Nature Astronomy folyóiratban jelent meg, és új lendületet ad annak a tudományos törekvésnek, hogy választ találjunk az egyik legizgalmasabb kérdésre: egyedül vagyunk-e az Univerzumban?
A legfrissebb tudományos cikkek
