Ősi becsapódás nyomai Ausztráliában – a tektikek új bizonyítékot szolgáltatnak egy ismeretlen aszteroidaütközéshez
Egy különleges üvegszerű anyag, amely kizárólag Ausztráliában található, új fényt vethet a Föld régmúltjára. Kutatók szerint ezek a természetes üvegek, az úgynevezett tektitek, egy eddig ismeretlen, ősi aszteroida-becsapódás nyomait őrzik, amely több millió évvel ezelőtt rázta meg a bolygót.
Időkapszulák a Föld múltjából
A tektitek akkor keletkeznek, amikor egy meteor becsapódik a Föld felszínébe, és a hirtelen keletkező hő hatására a kőzet megolvad, majd üvegszerű darabok formájában szóródik szét. A világon öt nagy „tektitmezőt” ismerünk, ezek közül a legnagyobb közel 800 ezer évvel ezelőtt borította be Ausztráliát és Délkelet-Ázsiát.
Fred Jourdan, a kutatás társszerzője és a Curtin Egyetem geokémikusa így fogalmazott: „Ezek az üvegek egyedülállóak Ausztráliában, és egy olyan ősi becsapódást rögzítettek, amelyről eddig nem is tudtunk.”
Rejtélyes üvegek a múltból
Már az 1960-as években feltűnt a kutatóknak, hogy a dél-ausztráliai tektitek között vannak olyan darabok, amelyek kémiailag és korukban is eltérnek a többségtől. Egy 1999-es vizsgálat több millió évesnek becsülte ezeket, de a bizonytalanság túl nagy volt ahhoz, hogy egy új becsapódást igazoljon.
A most augusztusban az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közölt tanulmány azonban új bizonyítékot hozott. Több ezer minta sűrűségét és mágneses tulajdonságait vizsgálták meg, majd 417 szokatlan példányt Franciaországba vittek részletes elemzésre. Ezek közül hatról kiderült, hogy kémiailag megegyeznek a korábban talált anomáliás tektitekkel.
Egy 11 millió éves kozmikus ütközés nyoma
Az új eredmények szerint ezek a tektitek annyira különböznek a régió más mintáitól, hogy szinte biztosan nem a 800 ezer évvel ezelőtti hatalmas becsapódáshoz tartoznak. Ehelyett egy eddig ismeretlen, közel 11 millió évvel ezelőtti ütközésből származhatnak. A kutatók az apró üvegdarabokat „ananguitáknak” nevezték el, az ausztrál Pitjantjatjara és Yankunytjatjara őslakos népcsoportok önelnevezése, az „Anangu” után, amely „embert” jelent.
Hol van a kráter?
A legnagyobb talány, hogy a becsapódási krátert eddig nem sikerült megtalálni. Jourdan szerint lehetséges helyszínek a Fülöp-szigetek, Indonézia vagy Pápua Új-Guinea lehetnek. Utóbbi esetében a vulkanikus aktivitás miatt a krátert akár összetéveszthették egy vulkánnal, vagy az idő során teljesen eltűnhetett a felszínről.
Miért fontos a felfedezés?
A kutatás nemcsak egy rejtélyes múltbeli esemény nyomaira világít rá, hanem segíthet annak megértésében is, milyen gyakran éri a Földet nagyobb aszteroida-becsapódás. „Az, hogy mikor és milyen gyakran történnek ilyen ütközések, kulcsfontosságú a jövőbeli kockázatok felmérésében is” – hangsúlyozta Jourdan.
A felfedezés tehát egyszerre történelmi és jövőbe mutató: miközben új fejezetet nyit a Föld geológiai múltjának feltárásában, hozzájárulhat a bolygó védelmének tervezéséhez is.
