Nemes Jeles László: Küldetésnek éreztem, hogy elmeséljem az Árva történetét
Szegeden, a Belvárosi Moziban tartották vasárnap Nemes Jeles László legújabb filmje, az Árva premier előtti bemutatóját. A rendező a közönség előtt hangsúlyozta: személyes feladatának tekintette, hogy vászonra vigye a történetet, amelynek alapját saját családja sorsa ihlette.
Egy régóta várt film születése
Az Árva alapötlete Nemes Jeles László édesapjától, Jeles Andrástól származik. Ő vetette papírra az eredeti történetet, és megpróbált finanszírozást szerezni a megvalósításhoz, ám nem járt sikerrel. A rendező szerint apja talán túl közel volt a témához, számára túl fájdalmas lett volna filmre vinni az eseményeket.
Nemes Jeles a forgatókönyvet Clara Royer-vel közösen jegyzi. Mint mondta, fontos volt számára, hogy megtartsa a történet alappilléreit, ugyanakkor megteremtse a szükséges távolságot ahhoz, hogy az anyag filmként is működjön.
A történet a Kádár-korszak hajnalán játszódik
Az 1956-os forradalom leverése után, a kommunista hatalom újjáépítésének idején, 1957 tavaszán játszódik a film, amikor Budapest május 1-jére készül. A főszereplő a 12 éves Andor, akit édesanyja egyedül nevel, és aki mindvégig bízik abban, hogy a háborúban eltűnt apja visszatér. Egy napon azonban megjelenik egy férfi, aki azt állítja, ő Andor apja. A fiú nem tudja elfogadni őt, az idegen mégis beköltözik hozzájuk, és a család életét gyökeresen felforgatja. Andornak szembe kell néznie illúziói elvesztésével, miközben mindent megtesz azért, hogy megmentse édesanyját a férfitől.
A rendező és a korszak emlékezete
Nemes Jeles László hangsúlyozta: bár korábbi filmjei – a Saul fia és a Napszállta – a 20. század más korszakait mutatták be, nem tudatosan készült trilógiára. Mégis úgy érzi, mindhárom filmben ott rejlik Magyarország, a régió, sőt az egész kontinens történelme. Gyermekként maga is megtapasztalta a Kádár-korszak nyomasztó hangulatát, és ezt az érzést igyekezett beépíteni a film atmoszférájába.
A rendező szerint az Árva a 20. század feldolgozásának fontosságára hívja fel a figyelmet: a múlttal való szembenézés nélkül nincs lehetőség arra, hogy azt a történelmi korszakot a helyén kezeljük.
Gyermekfőszereplők a vásznon
A film hitelességének kulcsa a gyerekszereplők játéka volt. A rendező olyan fiatalokat keresett, akikben veleszületett drámai erő rejlik. A főszereplőt, Andort Barabás Bojtorján alakítja, édesanyját Szabó Eliz, egy szegedi fiatal színésznő. A rendező érdekességként elárulta: a gyerekszínészek nem kapták meg a forgatókönyv utolsó tíz oldalát, így csak a forgatás végén tudták meg, hogyan zárul a történet.
Filmkészítés kézműves módon
Az Árvát 35 milliméteres filmre forgatták, mert a rendező fontosnak tartotta, hogy a moziélmény a lehető legjobb minőségben jusson el a nézőkhöz. Úgy fogalmazott: a filmkészítés kézműves munka, amelyhez idő, tudás és szakértelem szükséges, hogy a közönség gazdag élményekben részesüljön.
Nemzetközi jelenlét és Oscar-nevezés
Az Árva európai koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A film már szerepelt a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában és a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is. Magyarországon október 23-tól látható a mozikban, a Mozinet forgalmazásában.
Jövőre a Nemes Jeles László rendezte Árva képviseli hazánkat a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben, így a magyar film újra reflektorfénybe kerülhet a világ egyik legrangosabb filmes megmérettetésén.
