Caravaggio „Lantos” festménye körüli vita – mestermű vagy másolat?
Egy festmény kalandos útja
Michelangelo Merisi da Caravaggio a művészettörténet egyik legnagyobb forradalmáraként él az emlékezetben. Radikális fény-árnyék használata és nyers realizmusa forradalmasította a festészetet. Művei rendkívül ritkák: amikor 2019-ben egy ismeretlen alkotását felfedezték, az értékét 96 millió fontra becsülték. Ezzel szemben a híres Badminton „Lantos” festményt 1969-ben a Sotheby’s mindössze 750 fontért adta el „Caravaggio után készült másolatként”. 2001-ben már „Caravaggio köréből” származó munkaként került árverésre 71 ezer fontért.
A vevő akkoriban Clovis Whitfield brit művészettörténész volt, aki felismerte a kép minőségét és rámutatott, hogy az pontosan megfelel Giovanni Baglione 1642-es Caravaggio-életrajzában szereplő leírásnak. Baglione aprólékosan említette például a harmatcseppek visszatükröződését a virágokon – ez a részlet a Badminton-verzión is felfedezhető.
Három változat és vitatott eredetiség
A „Lantos” három ismert változata közül az egyik kétségtelenül eredeti, ma a szentpétervári Ermitázsban látható. Egy másik, ahol a lantot nem fiatal férfi, hanem nő tartja, a Wildenstein-gyűjteményben található, és 1990 és 2013 között a Metropolitan Múzeumban is kiállították.
1990-ben Keith Christiansen, a Met európai festmények osztályának vezetője a Wildenstein-változatot tartotta eredetinek, a Badmintont pedig puszta másolatnak. Ez a vélemény hosszú ideig meghatározta a szakmai konszenzust.
Tudományos viták és az MI belépése
Whitfield Alfred Bader gyűjtővel együtt vásárolta meg a képet. Badernek 2007-ben Christiansen még azt írta: „Senki – különösen egyetlen modern kutató sem – gondolhatja, hogy az ön festményét Caravaggio festette.” Whitfield szerint azonban ez a nézőpont túlzottan konzervatív, és figyelmen kívül hagyja azokat a részleteket, amelyek az eredetiséget támasztják alá.
Az utóbbi években új fordulatot hozott a vita: az Art Recognition mesterséges intelligencia elemzése szerint a Badminton-kép valóban Caravaggio munkája, míg a Wildenstein-változat „nem hiteles”. A szakértők a hangszerek ábrázolását is megvizsgálták: a lantkészítő David Van Edwards szerint a Wildenstein-féle hangszer számos hibát tartalmaz, míg a Badminton és az Ermitázs képei hitelesebb részleteket mutatnak.
Jogász és művészet: „súlyos igazságtalanság”
William Audland KC ügyvéd és művészetkedvelő úgy látja, a bizonyítékok összessége egyértelműen a Badminton-verzió mellett szól. Szerinte minden tudós, aki a Wildenstein-képet tartja eredetinek, igazságtalanságot követ el. Az MI objektív eredményei megerősítik: a Badminton-festmény lélegzetelállító alkotás.
Caravaggio története és a festmény sorsa
1597-ben Caravaggio még nyomorúságosan élt Róma utcáin, amikor Francesco Maria del Monte bíboros befogadta. Hálából és tehetsége bizonyításaként festette meg a „Lantost”. A del Monte-gyűjtemény a 17. század végén került eladásra, ekkor Antonio Barberini vásárolta meg a képet, majd a 18. században a Badminton-ház harmadik hercege birtokába került.
Új nyilvánosság előtt
A festményt ma Londonban őrzik. Whitfield szeretné, ha egy közgyűjteménybe kerülne, hasonlóan ahhoz, ahogyan a brit Nemzeti Galéria 375 millió fontos befektetéssel biztosította legutóbbi nagy szerzeményét.
Szeptember 27-én indul az „Is It?” című podcast, amelyben Whitfield és Christiane Popovici művészettörténész részletesen tárgyalják a képet. Emellett Geraldine Norman művészeti piaci szakértő dokumentumfilmet is készít a történetről.
Szakmai óvatosság a másik oldalon
A Sotheby’s 2001-es katalógusa még úgy vélte, ésszerű feltételezés, hogy a festményt Carlo Magnone készítette Caravaggio munkája nyomán. George Gordon, az aukciósház régi mesterek részlegének társelnöke most is úgy gondolja, nincs olyan új tudományos bizonyíték, amely alapjaiban változtatná meg a korábbi álláspontot.
Egy vita, amely tovább él
A kérdés tehát nyitva marad: a Badminton „Lantos” Caravaggio keze nyomát viseli, vagy pusztán egy zseniális másolat? Egy biztos: a festmény körüli vita nemcsak a tudósokat, hanem a közönséget is izgalomban tartja, és jól mutatja, hogy Caravaggio öröksége ma is eleven.
