Megszületett a világ első közvetlenül lefotózott bolygó képe: űrcsecsemőt kaptak lencsevégre
Történelmi pillanat az exobolygók kutatásában
Csillagászoknak először sikerült közvetlen felvételt készíteniük egy születőben lévő bolygóról, amely éppen a gázok és por közül bontakozik ki egy fiatal csillag körül. A felfedezés óriási jelentőségű: eddig csak feltételezések támasztották alá, hogy a por- és gázkorongokban kialakuló gyűrűs hézagokat valóban bolygók hozhatják létre. Most először sikerült kétséget kizáró bizonyítékot találni.
A felfedezést az Arizonai Egyetem csillagásza, Laird Close, valamint a Leideni Obszervatórium doktorandusza, Richelle van Capelleveen vezette nemzetközi kutatócsoport érte el. Az eredményeket az Astrophysical Journal Letters közölte.
A WISPIT-2 rendszer titkai
A kutatók a WISPIT-2 nevű fiatal csillagrendszert vizsgálták, amelyet több gyűrű és látványos hézagok öveznek. A Magellan Teleszkóp MagAO-X adaptív optikai rendszerével, valamint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópjával sikerült egyértelműen azonosítani a bolygót, amely éppen hidrogéngáz beáramlása közben, szó szerint születésének pillanatában vált láthatóvá.
A megfigyelés során két új bolygóra bukkantak: a belső CC1 mintegy kilenc Jupiter tömegű, míg a külső, WISPIT-2b nevű égitest körülbelül öt Jupiter tömegű. Utóbbi a por- és gázkorong külső részén helyezkedik el, 56 csillagászati egységnyi távolságban – vagyis sokkal kijjebb, mint a Naprendszerben a Neptunusz pályája.
A születés bizonyítéka: hidrogénfény
A bolygók születésekor a rájuk áramló hidrogéngáz rendkívül forró plazmává válik, amely különleges, úgynevezett H-alfa fényjelet bocsát ki. A MagAO-X rendszer kifejezetten ennek észlelésére alkalmas, így a csillagászok közvetlenül megfigyelhették a hidrogén „vízesését”, amely a bolygóra zúdul.
„Amikor bekapcsoltuk az adaptív optikai rendszert, a bolygó azonnal kirajzolódott” – mondta Laird Close. „Két órányi felvétel összegyűjtése után egyértelműen láttuk, hogy ott van.”
A Naprendszer hajnalának tükörképe
A csillagászok szerint a WISPIT-2 rendszer fiatal óriásbolygói sokban emlékeztethetnek arra, ahogy a Jupiter és a Szaturnusz nézhettek ki több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer formálódott. A különbség, hogy a WISPIT-2 planétái jóval nagyobbak és távolabb keringenek, de a folyamat hasonló.
„Ez olyan, mintha valaki egy ’baba-fotót’ készített volna a mi Naprendszerünkről a keletkezés idején” – mondta Gabriel Weible, az Arizonai Egyetem doktorandusza.
Tudományos áttörés és jövőbeli kilátások
Évtizedek óta vitatéma volt, hogy a por- és gázkorongok hézagjait valóban születő bolygó alakítják-e ki. Sok elmélet alternatív magyarázatokat keresett, mert a várható helyeken eddig nem sikerült egyértelmű planétákat felfedezni. A mostani eredmény végérvényesen lezárja a vitát: a bolygók képesek saját ösvényt vágni a kozmikus porban.
Richelle van Capelleveen szerint az ilyen fiatal rendszerek megfigyelése ritka lehetőség: „Ha a WISPIT-2 annyi idős lenne, mint a Naprendszerünk, semmit sem látnánk. A bolygók túl hidegek és túl sötétek lennének. Most azonban elcsíptük őket életük legelején.”
A kutatók bíznak benne, hogy a felfedezés közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, miként született a Naprendszer, és hogyan alakulnak ki más világok a Tejútrendszerben.
