Elhunyt Sajdik Ferenc, a magyar karikatúra és mesevilág legendás alakja
Életének 96. évében, vasárnap elhunyt Sajdik Ferenc Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, karikaturista. A Magyar Művészeti Akadémia közleményében úgy fogalmazott: Sajdik életműve a valóságot a képzelet szűrőjén keresztül ábrázolta, rajzai egyszerre voltak könnyedek, humorosak és mélyen emberiek.
A képzelet rajzolója
„Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok” – vallotta Sajdik Ferenc, akinek rajzaira az ösztönös vonalvezetés, a szeretnivaló kerekded figurák és a játékos, mégis filozofikus humor volt jellemző. Karikatúráiban és mesefiguráiban mindig ott rejlett a derű és az emberség, melyek generációk számára tették őt meghatározó művésszé.
A Ludas Matyitól a Pesti Viccig
1930-ban született a németországi Neuenhagen bei Berlinben. Iparrajziskolában tanult, majd litográfusként dolgozott, később a Rádió- és Televízió Újság munkatársa lett. Országos ismertséget a Ludas Matyi hasábjain szerzett: három évtizeden keresztül hetente jelentek meg szerethető karikatúrái, amelyekért sokan kifejezetten a lapot vásárolták. A rendszerváltás után az Új Ludas, az Úritök és a Pesti Vicc rajzolójaként folytatta munkáját.
A rajzfilm hősei: Pom Pom és Gombóc Artúr
Sajdik pályájának igazi fordulópontját a rajzfilm hozta el. Egy Műcsarnokban bemutatott, hét méteres Budapest-rajza révén figyeltek fel rá a filmgyárban, ahol később Dargay Attila és Jankovics Marcell felkérte figuratervezőnek a La Fontaine-mesékhez. Innen vezetett az út a legendás Csukás Istvánnal való együttműködéshez: így született meg Pom Pom, Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő és minden csokiimádók kedvence, Gombóc Artúr.
Az 1980-as években Sajdik grafikái tették felejthetetlenné a tévétorna főcímét, reklámfilmeket tervezett, és részt vett az Arany Pálmával díjazott Moto perpetuo animációs kisfilmben is. 2014-ben Pom Pom játszótér nyílt Budán az ő tervei alapján, amely ma is gyerekek százainak kedvenc helye.
Könyvillusztrációk és festmények
Sajdik több mint 300 könyvhöz készített illusztrációt, ifjúsági regényektől kezdve klasszikus irodalmi művekig. Rajzolta többek között Csukás István, Rudyard Kipling, Arany János és Petőfi Sándor műveit, legutóbb 2024-ben Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényét illusztrálta.
Élete későbbi szakaszában a táblaképfestészet felé fordult, amelyben portrék és különleges applikációkkal díszített alkotások születtek. Műveiből Vácott állandó kiállítást rendeztek.
Elismerések és örökség
Művészetét 1977-ben Munkácsy-díjjal, 1988-ban érdemes művész címmel ismerték el. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott, 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2023-ban a Nemzet Művésze címet vehette át, 2025-ben pedig a Libri szerzői életműdíjjal ismerték el gyerekirodalom kategóriában.
Sajdik Ferenc munkássága meghatározó része a magyar vizuális kultúrának. Mesefigurái és karikatúrái nemcsak szórakoztattak, hanem hidat képeztek a humor, a művészet és az emberi érzékenység között. Rajzai, meséi és illusztrációi generációk emlékezetében élnek tovább, így halhatatlan részévé vált a magyar kultúra történetének.
