43 millió éves aszteroida-becsapódás nyomait találták meg az Északi-tenger mélyén
Egyedülálló kráter a brit partok közelében
Az Északi-tenger mélyén, 130 kilométerre Yorkshire partjaitól fekszik egy különleges képződmény, amely évtizedek óta megosztja a tudósokat. A Silverpit-kráterről sokáig vitáztak: vajon egy aszteroida becsapódása hozta létre, vagy pusztán a sókőzetek mozgása formálta? Most azonban a legújabb kutatások egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak: a krátert egy aszteroida vagy üstökös csapódása alakította ki, amely nagyjából 43 millió évvel ezelőtt történt.
Aszteroida csapódott a tengerbe
A becsapódáskor az égitest körülbelül akkora lehetett, mint a híres York Minster katedrális. A több mint 160 méter széles aszteroida a tengerbe zuhant, és mintegy 100 méter magas cunamit keltett. Ez súlyos következményekkel járhatott a környéken élő korai emlősök számára, de messze nem volt olyan katasztrofális, mint a 66 millió évvel ezelőtti Chicxulub-becsapódás, amely a dinoszauruszok kihalásához vezetett.
A Silverpit-kráter 2 kilométer széles, és egy 20 kilométer átmérőjű zóna veszi körül, amelyet koncentrikus törésvonalak szegélyeznek. Bár jóval kisebb, mint a mexikói Chicxulub-kráter, a kutatók szerint mégis kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez az egyetlen ismert becsapódási kráter a mai Egyesült Királyság közelében.
Tudományos vita: aszteroida vagy sómozgás?
A krátert 2002-ben fedezték fel olajkutatással foglalkozó geológusok. Már akkor számos jel utalt arra, hogy hipersebességű becsapódás eredménye lehet, például a központi csúcs és a szabályos kör alak. A felfedezés akkoriban nagy szenzációt keltett, ám sok tudós kételkedett.
2009-ben a Geológiai Társaság vitát rendezett a Silverpit eredetéről. A szavazáson a többség úgy vélte, a kráter nem becsapódás, hanem sókőzetek mélybeli mozgásának következménye. A döntés 80–20 arányban a „hétköznapi” magyarázat felé billent.
Új bizonyítékok a becsapódás mellett
Most azonban Uisdean Nicholson, az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem üledéktani kutatója és csapata áttörést ért el. A kutatók szeizmikus képalkotást, mikroszkopikus kőzetvizsgálatokat és numerikus modelleket alkalmaztak, amelyek szerint Silverpit valóban egy aszteroida-becsapódás nyomát őrzi.
„Ez kétségkívül izgalmas pillanat volt” – mondta Nicholson, aki szerint a kutatás olyan volt, mintha tűt kerestek volna a szénakazalban.
Miért fontos a Silverpit-kráter?
Az aszteroida-becsapódások szerencsére ritkák, és a földtörténet során keletkezett kráterek nagy részét a lemeztektonika és az erózió eltüntette. Jelenleg mindössze 200 megerősített becsapódási krátert ismerünk a szárazföldön, és mindössze 33-at az óceánok mélyén.
A Silverpit azért különösen értékes, mert kivételes állapotban őrződött meg. A tudósok szerint vizsgálata segíthet jobban megérteni, miként alakították a Föld történetét az aszteroida-becsapódások, és milyen következményekkel járna, ha a jövőben hasonló esemény történne.
A kutatás eredményei a Nature Communications folyóiratban jelentek meg.
