Szívrohamot okozhatnak a baktériumok? Új kutatás tárta fel a kapcsolatot
A finn Tampere Egyetem és brit kutatóintézetek közös vizsgálata új fényt vetett a szívroham kialakulásának lehetséges okaira. A tudósok olyan artériás plakkokat elemeztek, amelyek elhunyt szívbetegektől, illetve szívbetegséggel kezelt páciensektől származtak, és megállapították: a lerakódásokat gyakran bakteriális biofilm fedi. A biofilmből kiszabaduló baktériumok gyulladást indíthatnak el, amely hozzájárulhat a szívroham kialakulásához.
A baktériumok rejtett szerepe a szívbetegségekben
A szívroham – orvosi nevén myokardiális infarktus – leggyakrabban akkor következik be, amikor az artériák falán felhalmozódott plakkok megrepednek, és a darabkák elzárják a véráramlást. Régóta ismert, hogy különböző fertőzések hajlamosíthatnak a szívrohamra, de az eddigi kutatások nem tudták pontosan feltárni, milyen mechanizmusok állnak e kapcsolat mögött.
A mostani vizsgálatban a kutatók genetikai szekvenálással és más laboratóriumi módszerekkel azonosították a plakkokban megbúvó baktériumokat. Meglepetésükre olyan mikrobákat találtak, amelyek a szájüregben is jelen vannak. Ezek nem magányosan fordultak elő, hanem biofilmréteget alkottak: egy olyan védekező burkot, amely sokkal ellenállóbbá teszi őket az immunrendszer támadásával szemben.
Biofilmek és gyulladás
A vizsgálatok szerint a biofilmek a plakkok mélyén megbújva szinte teljesen láthatatlanok maradtak az immunrendszer számára. Ugyanakkor egyes plakkokban olyan baktériumokat is találtak, amelyek kiszabadultak a biofilmből. Ezek képesek voltak gyulladásos választ kiváltani, ami hozzájárulhatott a plakkok destabilizálásához és megrepedéséhez.
A kutatók feltételezik, hogy a biofilmből felszabaduló baktériumok és az általuk kiváltott immunreakció közvetlenül összefügghet a szívroham kialakulásával.
Egy összetett láncreakció
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy önmagában a baktériumok jelenléte nem elegendő egy szívroham kiváltásához. Egy bonyolult láncreakcióról van szó: például egy vírusfertőzés miatt a baktériumok kiszabadulhatnak, ami gyulladást okoz, a plakk pedig megrepedhet. A plakkdarabokból vérrög alakulhat ki, amely végül elzárja a koszorúereket.
Ez a hipotézis magyarázatot adhat arra, miért növelik bizonyos fertőzések a szívroham kockázatát, ugyanakkor további kutatások szükségesek annak bizonyítására, hogy a mechanizmus valóban így működik.
Új lehetőségek a megelőzésben és kezelésben
A felfedezés hosszú távon forradalmasíthatja a szívrohamok megelőzését és kezelését. Ha a baktériumok és biofilmek valóban kulcsszerepet játszanak a folyamatban, akkor új típusú terápiák – például célzott antibiotikumok vagy a biofilmeket lebontó kezelések – válhatnak lehetővé.
A kutatás eredményei a Journal of the American Heart Association című szaklapban jelentek meg, és új lendületet adhatnak a szívbetegségek globális kutatásának.
