„A nevetés a megértés pillanata” – Enyedi Ildikó a Csendes barát velencei sikeréről
Lírai filmről van szó, de a közönség a humorát is megérezte – fogalmazott Enyedi Ildikó a Csendes barát című alkotásával kapcsolatban, amely a 82. Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be. A rendező a díjkiosztó előtt nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy számára különösen fontos visszajelzés volt, hogy a nézők együtt tudtak nevetni a film bizonyos pontjain.
A humor mint mélyebb megértés
„Azokon a pontokon, ahol reméltem, felnevettek, vagyis értékelték a humorát” – mondta Enyedi a péntek esti gálavetítést megelőző két sajtóbemutatóról. Úgy véli, hogy bár a Csendes barát lírai mű, a nevetés különleges szerepet játszik a befogadásban.
„A humor fontos: egy nevetés tulajdonképpen olyan pillanat, amikor az ember nem aprólékos logikával, hanem hirtelen megért valamit. Rácsodálkozik az újra és meglepőre, abban öröme telik, és ennek az örömének hangot ad önkéntelenül. A nevetés a megértés pillanata. A társas kommunikáció közel hozza egymáshoz az embereket, ha együtt tudnak nevetni valamin” – fejtette ki.
Erős mezőnyben aratott siker
A rendező szerint az idei velencei program „elképesztően erős, sokkoló felhozatallal, nagy produkciókkal és hihetetlenül jó rendezőkkel”. Éppen ezért tartja nagy elégtételnek, hogy a Csendes barát máris több független zsűri díját elnyerte, köztük a FIPRESCI-díjat, amelyet a versenyprogram legjobb filmjének ítéltek.
Az ember és a természet kapcsolatáról
A Csendes barát három történeten keresztül mutatja be az ember és a növény találkozását. Enyedi szerint ez a kapcsolat az európai kultúra egyik alapélménye: „Az ember és a természet kapcsolatáról és elválasztottságáról szól az egész európai kultúra annak legszebb megnyilvánulásaival és fájdalmával, a természet fölötti büszkeség érzésével, vagy a hozzá való visszatérés iránti vágyakozással.”
Hozzátette: „Az a pozíció, amelybe most eveztük magunkat azt érezve, hogy fölötte állunk más lényeknek, nagyon magányos. Ha egy kicsit lejjebb szállunk, és egy leszünk a sok közül, és ezt nem lefokozásként értékeljük, akkor máris otthonosabb lesz a helyzet, máris kevésbé vagyunk magányosak, kevésbé neurotikusok, és talán kisebb eséllyel pusztítjuk el a környezetünket.”
Enyedi hangsúlyozta: „Filmje egyszerűen fel kívánja hívni a figyelmet, hogy sokféle komplex lény él ezen a földön, és miközben a mi nagyon behatárolt emberi érzékeinkkel nem is érzékeljük a világot, attól ők még itt vannak, figyelnek minket és megvan a véleményük rólunk.”
Torontóba vezet az út
A velencei bemutatót követően Enyedi Ildikó a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra utazik. Mint mondta, már jegye van Nemes Jeles László Árva című filmjének vetítésére, amire Velencében nem jutott ideje, valamint szeretné látni a Csendes barát operatőrének, Pálfi Györgynek a Tyúk című filmjét is, amelynek világpremierje szintén Torontóban lesz.
A producer szemszögéből
Mécs Mónika, a film producere elmondta, hogy ez már a harmadik közös munkája Enyedivel. „Már az Enyedi írta forgatókönyv olvasása is magas szintű irodalmi élményt nyújtott, a film tartalma pedig a lehető legaktuálisabb” – fogalmazott.
Úgy látta, hogy Enyedi „női látásmódja” talán abban rejlik, ahogyan az őt körülvevő világra érzékenyen reagál. Hozzátette, hogy a rendező már most jelezte: készen áll egy újabb közös filmre.
