Cicero villájára bukkantak? Páratlan római fürdőt tártak fel Nápoly mellett
Három méter mélyen, a Nápolyi-öböl vize alatt szenzációs felfedezést tettek régészek: a Baiae nevű elsüllyedt római üdülőváros romjai között egy rendkívül épen megmaradt fürdőház került elő. A kutatók szerint az épület akár Marcus Tullius Cicero, a híres szónok, államférfi és filozófus egykori villájának része is lehet.
Mozaikpadló és római mérnöki bravúr
A lelőhelyet először 2023-ban fedezték fel, mostanra azonban teljes egészében feltárták és dokumentálták. Az épületben egy sértetlen mozaikpadlót találtak, amelyet apró téglapillérek tartanak. Ez a szerkezet a suspensura rendszer része volt – egy kifinomult római fűtési megoldás, amelyben a forró levegő a padló alatt és üreges téglákon keresztül áramlott, így egyenletes meleget biztosítva.
A komplexum feltehetően laconicum, azaz szauna volt, amely a római elit fürdőkultúrájának megszokott elemeként szolgált a pihenés és a társasági élet színteréül.
Festmények, cseréptöredékek és a múlt nyomai
Az épület falain még mindig láthatók az egykori freskók nyomai, amelyek arról árulkodnak, milyen gazdag díszítés vette körül a római előkelőségeket. A feltárás során előkerült kerámiatöredékeket jelenleg vizsgálják; ezek segíthetnek meghatározni a fürdő pontos építési idejét, funkcióját és elhagyásának körülményeit.
Az ókori források szerint Cicerónak valóban volt villája Baiae-ban. Ha a feltételezés beigazolódik, ez az első kézzelfogható kapcsolatot jelentené a történelem egyik legnagyobb római személyiségével.
Baiae: a luxus és a dekadencia városa
Baiae története önmagában is lenyűgöző. A város a Nápolyi-öböl északnyugati partján feküdt, nevét Odüsszeusz kormányosáról, Baiusról kapta. Már a Kr. e. 2. században is vonzotta a római előkelőket meleg, kénes forrásaival, amelyeket Livius is dicsért gyógyító hatásukért.
A Kr. e. 1. századra Baiae a Római Köztársaság és a Császárság elitjének fényűző játszóterévé vált. Itt tartózkodott Marius, Lucullus, Julius Caesar és Augustus is. A császárok közül Nero palotát építtetett, Hadrianus pedig 138-ban éppen a fürdők között hunyt el.
A város hírhedtté vált fényűzéséről és erkölcsi lazaságáról. Sextus Propertius költő „a luxus örvényének” és „a bűn kikötőjének” nevezte. Hírhedt esemény volt Kr. u. 39-ben Caligula parancsa: egy közel öt kilométeres úszóhidat építtetett az öböl felett, hogy lóháton átkeljen rajta, dacolva egy baljóslattal.
A város elsüllyedése és újjászületése a tenger alatt
Baiae végül a támadások és a Phlegrái-mezők geológiai instabilitásának áldozata lett. A vulkáni bradiszéizmus következtében a 16–18. század között a város nagy része fokozatosan a tenger mélyére süllyedt. Ma a világ egyik legnagyobb víz alatti régészeti parkját alkotja: búvárok és üvegfenekű hajók utasai fedezhetik fel utcáit, szobrait és villáit.
Helyreállítás és új kutatások
A frissen feltárt laconicum helyreállítása még idén ősszel megkezdődik. A tervek között szerepel a mozaikpadló megtisztítása a rárakódott ásványi rétegektől, valamint a fennmaradt falfestmények konzerválása. A régészek reményei szerint a kerámiák, az építészeti megoldások és a dekorációk együttes vizsgálata megerősítheti a kapcsolatot Cicero egykori villájával.
Ez a felfedezés újabb fejezettel gazdagítja Baiae történetét – azt a várost, ahol a rómaiak egyszerre kerestek gyógyulást, élvezetet és hatalmat, és amelynek romjai ma a tenger mélyén mesélnek a birodalom fényűző mindennapjairól.
