François-Henri Désérable: Én uram és legyőzőm – Szerelem, költészet és bűn határmezsgyéjén
A szerelem egyszerre lehet mámorító és pusztító erő – François-Henri Désérable francia író új regénye, az Én uram és legyőzőm ezt a kettősséget járja körül egy rendhagyó szerelmi háromszög és egy bűnügy történetén keresztül. A Francia Akadémia nagydíjával elismert mű a szenvedély legkülönbözőbb árnyalatait mutatja be, miközben a költészet előtt is fejet hajt.
Egy rendőrségi nyomozás nyomában
A regény formabontó módon egy vizsgálóbíró irodájában indul. A narrátor előtt WhatsApp-üzenetek és más bizonyítékok sorakoznak, amelyek egy házasságtörés kendőzetlen részleteit tárják fel. Désérable éles szemmel mutat rá arra, hogy a 21. század szerelmei – minden titkos rezdülésükkel együtt – a mobiltelefonok memóriájában maradnak fenn.
Ám nemcsak a digitális nyomok vezetnek a rejtély megoldásához: Vasco, a történet egyik főszereplője, Clairefontaine-füzetébe írt verseiben is feltárja a kapcsolat titkos történetét. Ezek a költemények nem csupán a cselekmény részei, hanem valódi lírai értéket hordoznak.
A költészet színe-java
Désérable műve himnusz a francia költészet nagy alakjaihoz – Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Apollinaire és Aragon mind felbukkannak, akár utalás, akár idézet formájában. A regény tele van irodalmi áthallásokkal, szonettekkel, klasszikus formákkal, sőt játékos nyelvi csavarokkal.
Jancsó Júlia, a magyar fordító, a Proust- és Rimbaud-utalások mellett különösen élvezte a rejtett irodalmi játékokat, bár elárulta: néhány szójátékot kénytelen volt elhagyni. „A legnagyobb félelmem mindig az, hogy valami fontos utalást észrevétlenül kihagyok” – mondta, hozzátéve, hogy a versek magyar nyelven is megőrzik a szerző gazdag formakultúráját N. Kiss Zsuzsa fordításának köszönhetően.
A fordítók műhelytitkai
N. Kiss Zsuzsa számára a kötött formájú versek fordítása jelentette a legnagyobb kihívást – és egyben a legnagyobb örömöt. A két fordító több ponton egyeztetett, különösen a címadó Verlaine-vers és egy haiku kapcsán. „Ha egy poén magyarul túlságosan erőltetett, jobb elhagyni” – vallotta be.
A mű irodalmi utalásai között Verlaine és Rimbaud viharos szerelmi története különösen hangsúlyos. Ez a kapcsolat a mai napig képes vitákat szítani Franciaországban – elég csak megemlíteni, hogy időről időre felmerül közös újratemetésük ötlete a Panthéonban, ami rendre ellenállásba ütközik.
Szenvedély, irónia, bűn
Az Én uram és legyőzőm Tina, Edgar és Vasco története – egy olyan szerelmi háromszögé, amelynek szenvedélye és féltékenysége szinte bűnbe hajlik. Désérable egyszerre képes abszurd humorral és kegyetlenséggel ábrázolni a szereplők közötti játszmákat. A regény olvasható szerelmi történetként, de akár krimiparódiaként is, ahol a költészet és a szenvedély összefonódik.
A szerzőről
François-Henri Désérable 1987-ben született, és mielőtt az irodalom felé fordult, profi jégkorongozóként kereste a kenyerét. Első novelláskötete azonnal figyelmet keltett, 2015-ben pedig Évariste című regénye – amely a zseniális matematikus, Évariste Galois életét dolgozza fel – az év irodalmi szenzációja lett. Magyarul korábban az Egy bizonyos Piekielny úr című műve jelent meg.
Könyvfesztivál és irodalmi rezidencia
A magyar olvasók személyesen is találkozhatnak a szerzővel: Désérable fellép az őszi Könyvfesztiválon, és az Esterházy Péter Alkotóház első vendégeként is ellátogat hazánkba. A könyv szeptember végén jelenik meg magyarul, és minden jel arra utal, hogy az idei év egyik legizgalmasabb irodalmi eseménye lesz.
