Új szintre lép az MI-alapú gyógyszerkutatás: milliárdnyi mesterséges neuron Lipcsében
A drezdai Spinncloud chipei forradalmasíthatják az agyi szimulációt és a gyógyszerfejlesztést
A mesterséges intelligencia új korszakába léphet Európa: a drezdai Spinncloud nevű start-up vállalat több millió eurós megrendelést kapott a lipcsei egyetemtől egy olyan MI-rendszer fejlesztésére, amely az emberi agy működését utánozza, és új távlatokat nyit a gyógyszerkutatásban. A most bejelentett megállapodás véglegesítése a következő két hónapban várható, a projekt pedig máris példaértékű a kontinens technológiai önállóságának szempontjából.
Neuromorf technológia: az emberi agy mintája szerint
A Spinncloud által fejlesztett neuromorf MI-chipek lényege, hogy az emberi agy idegsejtjeinek működését utánozzák – méghozzá páratlan hatékonysággal. A lipcsei egyetem számára készülő rendszer több mint 10 milliárd mesterséges neuront tud egyszerre szimulálni, ami az emberi agy becsült teljesítményének körülbelül 12 százalékát jelenti.
Ez a méretű kapacitás lehetővé teszi, hogy a chipek ne csak modellezzék az agyműködést, de a biológiai folyamatokhoz hasonló tanulási és döntési mechanizmusokat is szimuláljanak. Az egyik legnagyobb előny azonban nemcsak a teljesítményben, hanem az energiafelhasználásban rejlik: a SpiNNaker2 nevű rendszer akár 18-szor kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos nagy teljesítményű számítógépek.
Gyógyszerkutatás új alapokon
A neuromorf rendszert Lipcsében elsőként in silico molekulaszűrésre használják majd – ez a kifejezés azt jelenti, hogy a kutatók a valódi laboratóriumi vizsgálatok helyett számítógépes szimulációkkal keresnek hatékony gyógyszerjelölteket. A Spinncloud technológiájával ez a folyamat jelentősen gyorsabbá és energiatakarékosabbá válik.
A számítási modellek segítségével a kutatók képesek előre megjósolni, hogy egy adott molekula hogyan léphet kölcsönhatásba például egy betegséget okozó fehérjével. Ezzel a megközelítéssel a gyógyszerkutatás képes csökkenteni a költségeket, a fejlesztési időt és a kockázatokat is.
Több tízszeres gyorsulás a molekulák feltérképezésében
A Spinncloud rendszerei az első tesztek alapján akár 50-szer gyorsabban képesek új hatóanyagokat azonosítani, mint a jelenleg elérhető hagyományos MI-chipek. Ez különösen fontos lehet az úgynevezett kis molekulájú vegyületek – vagyis a klasszikus gyógyszerhatóanyagok – fejlesztésében, amelyekre az ipar továbbra is nagy szükséget tart.
A fejlesztés nemcsak tudományos mérföldkő, de ipari szempontból is áttörést jelent: ezzel az MI-technológia végre olyan szintre lépett, ahol valós idejű, ipari alkalmazásokban is bizonyíthat.
Technológiai szuverenitás és európai innováció
A projekt nem titkolt célja az is, hogy Európa megerősítse technológiai függetlenségét a mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek terén. A Spinncloud fejlesztése ugyanis nemcsak versenyképes alternatívát kínál az amerikai és ázsiai chipgyártók MI-megoldásaihoz képest, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működést tesz lehetővé.
Ahogy a vállalat közleményében fogalmazott: „Ez a technológia egy példa arra, hogy miként lehet jelentősen felgyorsítani a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését, és egyúttal megerősíteni Európa technológiai függetlenségét.”
A jövő már elindult Drezdából
A Spinncloud startup mára Európa egyik legambiciózusabb chiptechnológiai vállalkozásává vált, és fejlesztései kulcsszerepet kaphatnak nemcsak a gyógyszerkutatásban, hanem a jövő szuperszámítógépes rendszereinek építésében is.
A drezdai innovációk, a lipcsei egyetemmel való együttműködés és a hamarosan induló rendszer összességében azt mutatja: a mesterséges intelligencia következő nagy lépése nem a Távol-Keleten vagy az Egyesült Államokban történik – hanem Közép-Európában, a német kutatólaboratóriumok csendes belsejében.
