Az optimisták szó szerint „egy hullámhosszon” gondolkodnak – új kutatás az agy működéséről
Japán tudósok szerint az optimisták agya hasonló mintázatokat mutat a jövőről való gondolkodás során
Legyen szó vizsgáról, repülőútról vagy orvosi vizsgálatról, vannak, akik a legjobbat remélik, míg mások mindig a legrosszabbra készülnek. Egy friss kutatás most kimutatta: az optimisták nemcsak érzelmileg, hanem szó szerint agyi működésükben is hasonlóan tekintenek a jövőre.
A japán Kobe Egyetem kutatója, Yanagisawa Kuniaki és csapata arra jutott, hogy az optimista emberek agya ugyanazon az agyterületen, hasonló aktivitási mintázatokkal dolgozza fel a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Ez azt sugallja, hogy ugyan nem azonos gondolataik vannak, de hasonló mentális keretrendszert alkalmaznak a jövő elképzelésekor.
„Az optimisták közös neurális keretrendszert használnak a jövő szervezéséhez, ami arra utal, hogy hasonló gondolkodási stílus jellemzi őket” – mondta Yanagisawa a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányban.
MRI-vizsgálattal nézték a jövőről alkotott képet
A kutatás során 87 résztvevő töltött ki egy kérdőívet, amely az optimizmusuk mértékét mérte fel. Ezután MRI-vizsgálat következett, miközben a résztvevők különféle jövőbeli élethelyzeteket képzeltek el: volt köztük pozitív (például egy világ körüli utazás), semleges és negatív esemény is (például elbocsátás), sőt, néhányan halálhoz kapcsolódó forgatókönyvekről is elmélkedtek.
Az agyi képalkotás kimutatta: azok, akik optimistábbnak bizonyultak, a mediális prefrontális kéreg (MPFC) nevű agyterületen sokkal hasonlóbb aktivitási mintázatokat mutattak, amikor jövőbeli eseményeket képzeltek el. Ez a terület kulcsfontosságú a jövőorientált gondolkodás szempontjából.
Az agyban tükröződik a közös jövőkép
A kutatók szerint az optimisták agya egységesebb módon dolgozza fel a jövőt, míg a pesszimistáknál nagyobb változatosság volt megfigyelhető. Ez arra utalhat, hogy a pesszimisták többféle fenyegetést, kockázatot vesznek figyelembe, vagy személyes okokból kevésbé kapcsolódnak a társadalmilag elfogadott célokhoz.
Yanagisawa Tolstoj híres sorával vont párhuzamot: „Minden boldog család egyforma, minden boldogtalan család a maga módján az.” A kutatók úgy vélik: „Minden optimista egyformán gondolkodik, de minden kevésbé optimista ember másképp képzeli el a jövőt.”
Nem ugyanazt gondolják – de ugyanúgy
Bár az optimisták nem azonos eseményeket képzelnek el, agyuk mégis hasonló módon dolgozza fel azokat. Az MPFC aktivitása jól megkülönböztette a pozitív és negatív jövőképeket az optimisták agyában. Ez a képesség – hogy strukturálisan különválasztják a jót és a rosszat – hozzájárulhat lelki ellenállóképességükhöz.
„Ez azt jelenti, hogy nemcsak strukturálisan gondolkodnak hasonlóan, de az érzelmi feldolgozásuk is más – a jó és rossz jövőképeket tisztábban különítik el egymástól, ami segíthet nekik abban, hogy rugalmasabbak legyenek a nehézségek idején” – mondta Yanagisawa.
Korábbi kutatások szerint az ilyen világos különválasztás pszichológiailag „távolabbi”, absztraktabb gondolkodásmódot tükröz a negatív eseményekről, ami csökkentheti azok érzelmi hatását.
Az optimizmus nem irracionális – hanem célirányos
A tanulmányhoz függetlenül kapcsolódóan Lisa Bortolotti, a Birminghami Egyetem professzora kiemelte: az optimisták kevésbé élénken és konkrétan képzelik el a jövő negatív eseményeit, így azok kisebb hatással vannak rájuk.
„Ez arra utalhat, hogy az optimizmus nem irracionalitás vagy valóságtorzítás. Nem arról van szó, hogy másképp látjuk a világot, hanem arról, hogy másképp hat ránk az, amit látunk” – mondta Bortolotti.
Hozzátette: az optimizmus önmagában nem elég – nem érdemes vakon remélni, hogy semmi sem romlik el, ha közben nem készülünk fel. Viszont ha az optimizmus célokat ad, motivál, és segít részletesen elképzelni egy kívánatos jövőt, akkor az valóban növelheti annak esélyét, hogy el is érjük azt.
