Hamis Picasso, Munch és Klee-műveket foglaltak le Európában – leleplezték a tökéletesre csiszolt műkincshamisító hálózatot
Nemzetközi összefogásban csaptak le a hamisítókra
A német, spanyol és olasz hatóságok közös akciójának eredményeként több mint száz hamis festményt foglaltak le, amelyek Pablo Picasso, Edvard Munch és Paul Klee nevével ellátva kerültek volna árverésre. A nagyszabású műkincshamisítási ügyet az Európai Unió igazságügyi együttműködési ügynöksége, az Eurojust koordinálta, amely Hágában működik.
A közlemény szerint a 2024 novemberében indított és sikeresen végrehajtott titkos művelet célja az volt, hogy megakadályozzák hamis műalkotások európai műkereskedelmi piacra való bekerülését. A hatóságok végül 104 hamis műalkotás árverését állították le, megelőzve egy legalább egymillió eurós csalást.
Kávéval öregített hamisítványok – a műkincspiac megtévesztésére készült mesterterv
A nyomozás során kiderült, hogy a hamisítók rendkívül kifinomult módszereket alkalmaztak. A festményeket speciális grafikai tervezőprogramokkal készítették, majd vízjelekkel és a híres művészek élethű aláírásaival ellátott papírokra nyomtatták. Az elkészült nyomatokat az eredetiség látszatának erősítésére mesterségesen „öregítették”, például kávé- és teafürdővel, hogy a papír réginek és hitelesnek tűnjön.
A hamisítványokat az eladás előtt hamis szabadforgalmi bizonyítványokkal látták el, amelyek azt sugallták, hogy a műalkotások legálisan kerültek piacra. Az így „hitelesített” hamis képeket elsősorban olaszországi székhelyű műkereskedők juttatták el külföldi, főként németországi és spanyolországi aukciósházakba, ahol a gyanútlan vevők komoly összegeket fizettek volna értük.
Nemzetközi piacot céloztak, de időben lecsaptak rájuk
Az Eurojust közlése szerint a rajtaütés nélkül a hamisítók legalább egymillió eurós bevételre tettek volna szert, miközben a műkincspiac hitelessége súlyosan sérült volna. A leleplezett hálózat módszerei különösen veszélyesek, hiszen a papíralapú nyomatokat olyan módon manipulálták, hogy azok akár a rutinszerű szakértői ellenőrzéseken is átjuthattak volna – különösen, ha egy kevésbé szigorúan vizsgáló aukciósházhoz kerülnek.
Az ügy rámutat arra, milyen fontos a nemzetközi együttműködés a műkincspiac védelmében, hiszen a hamisítók gyakran határokon átnyúló struktúrákban dolgoznak, kihasználva az egyes országok eltérő szabályozását.
A bűnszervezet tagjait vizsgálják – további művek is előkerülhetnek
A hatóságok jelenleg azonosítják a hamisítói hálózat tagjait és kapcsolatait, illetve azt is vizsgálják, kerülhettek-e már korábban más hamis festmények a piacra hasonló módszerekkel. Nem kizárt, hogy a most lefoglalt 104 műalkotáson túl további hamisítványok is keringenek még az európai műkereskedelemben.
Az ügy rávilágít arra, hogy még a legismertebb művészek – mint Picasso, Munch vagy Klee – neve sem nyújt automatikusan garanciát egy műalkotás eredetiségére. A digitális technológia fejlődésével a hamisítók eszközei is egyre kifinomultabbá válnak, így a műgyűjtők és aukciósházak számára elengedhetetlen a független szakértői vizsgálat és a dokumentációk alapos ellenőrzése.
Az Eurojust a jövőben is szorosabb nemzetközi együttműködésre törekszik annak érdekében, hogy a hasonló műkincshamisítási ügyeket idejekorán leleplezzék, és a kulturális örökség védelme továbbra is kiemelt prioritás maradjon Európa-szerte.
A legfrissebb képzőművészeti cikkek
