Hogyan fagyott be az egész Föld? Egy új kutatás szerint a hóbolygó korszakát vulkánkitörések és a növényzet hiánya indíthatta el
„Snowball Earth”: amikor a Föld teljes egészében jéggé változott
Közel 700 millió évvel ezelőtt Földünk olyan szélsőséges lehűlésen ment keresztül, hogy szinte teljesen befagyott – még a trópusokon sem maradt szabadon víz a tengerekben vagy tavakban. A tudósok ezt az időszakot „Hóbolygó Föld” néven ismerik, de a jelenség kiváltó oka eddig sem volt teljesen világos.
Egy friss tanulmány most új magyarázattal szolgál: óriási vulkánkitörések és az azokkal egy időben fennálló hideg klíma, valamint a növényzet hiánya vezettek a bolygó globális jégbe fagyásához.
Az északi féltekét elborító lávamezők és a kémiai időjárás hatása
A kutatók a körülbelül 720 millió évvel ezelőtt történt Franklin-vulkánkitöréseket vizsgálták, amelyek a mai Alaszkától Kanadán át Grönlandig terjedő hatalmas területen öntöttek szét friss vulkáni kőzeteket. Bár hasonló méretű vulkánkitörések más korszakokban is előfordultak, ez az esemény éppen akkor következett be, amikor a Föld már eleve hideg klímát mutatott. Ráadásul ebben az időszakban még nem fejlődtek ki a szárazföldi növények, így semmi sem védte a friss kőzetfelszínt az intenzív időjárási hatásoktól.
Ez a szinte védtelen, frissen kialakult kőzetréteg nagyon gyors kémiai mállásnak volt kitéve, ami – a tudósok számításai szerint – jelentős mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből. Mivel a szén-dioxid az egyik fő üvegházhatású gáz, a légköri mennyiségének gyors csökkenése azt eredményezte, hogy a Föld hőmérséklete még tovább süllyedt, és végül globális jégkorszakba taszította a bolygót.
Számít a háttérklíma és a növénytakaró – nem minden vulkánkitörés végződik jégkorszakkal
A kutatók a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek szerint az ilyen méretű vulkáni események nem mindig okoznak jégkorszakokat. Hasonló kitörések ugyanis más korszakokban nem vezettek „Hóbolygó Föld”-jelenséghez – például amikor a klíma eleve melegebb volt, vagy amikor a felszínt sűrű növényzet borította, amely lelassította a kőzetek mállását és így a szén-dioxid kivonódását is.
Ez arra utal, hogy nem elég csupán a geológiai esemény: a klíma állapota és az ökoszisztéma fejlettsége is meghatározó abban, hogy egy bolygó miként reagál a természetes hatásokra. A Franklin-kitörések tehát nem elszigetelt okozói, hanem katalizátorai voltak egy már egyensúlyvesztett rendszernek.
Tanulság a jelenre nézve: az éghajlat érzékeny egyensúlyban van
A tanulmány nemcsak a múltba enged bepillantást, hanem fontos figyelmeztetés is napjainkra: a Föld klímája érzékeny és összetett rendszer, amelyet akár viszonylag gyors folyamatok is képesek drasztikusan megváltoztatni. Ahogyan a múltban a természetes kőzetmállás és a szén-dioxid csökkenés jégkorszakot idézett elő, úgy ma az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid éppen az ellenkező irányba billentheti ki az egyensúlyt – egy gyorsan felmelegedő bolygó felé.
A „Hóbolygó Föld” tehát nemcsak ősi geológiai rejtély, hanem élő emlékeztető arra, milyen törékeny és változékony a bolygónk éghajlata.
A legfrissebb tudományos cikkek
