Titokzatos kőzetmasszák, blobs-ok lapulnak a Föld belsejében
Lassú szörnyek a mélyből – kontinensnyi magmaóriások fenyegetnek
A Föld mélye ma is számtalan rejtélyt tartogat, de egy új kutatás most még sötétebb képet fest a bolygó belsejéről. A tudósok szerint hatalmas, kontinensméretű, forró kőzetóriások – úgynevezett „blobs”-ok – mozognak a földköpeny alsó régióiban, mintegy 2900 kilométerrel a felszín alatt. Ezek a lassan vándorló magmaóriások a legújabb modellek alapján nemcsak földtani kuriózumok, hanem komoly kockázatot is jelenthetnek az emberiség számára.
Mit neveznek „blob”-nak, és miért ennyire veszélyes?
A „blobs” kifejezéssel a geológusok olyan sűrű, forró kőzetmasszákat írnak le, amelyek az alsó köpeny mélyén lebegnek, kontinensekhez hasonló méretben. Bár évmilliókig statikusnak hitték őket, ma már világos: ezek a képződmények lassan, de biztosan mozognak, és időnként felfelé irányuló köpenycsóvákon keresztül hatalmas vulkánkitöréseket idézhetnek elő.
Az ausztrál kutatócsoport által bemutatott modell alapján ezek a magmafoltok felelősek lehettek a Föld történetének legsúlyosabb katasztrófáiért. Ilyen volt például a perm-triász kihalás mintegy 252 millió évvel ezelőtt, amikor a bolygó élővilágának 90 százaléka eltűnt. A kutatók most azt vizsgálják, miként kapcsolódnak ezek a mélyben lappangó képletek a szupervulkánok múltbeli és jövőbeli aktivitásához.
Magmaautópályák a pusztulás felé
A „blobs”-ok működése hasonlítható egyfajta magmaautópályához: rajtuk keresztül a Föld belső hője és olvadt anyagai a felszín felé áramolhatnak. Ez az áramlás idővel olyan mértékű nyomást és hőmérsékletet halmozhat fel, amely hatalmas vulkánkitörésekhez vezethet – nem csak lokálisan, hanem globálisan is pusztító következményekkel.
Egy-egy ilyen szupervulkán nem csupán a közvetlen környezetét pusztíthatja el. A légkörbe jutó hamu és gázok jelentős mértékben lehűthetik a bolygó hőmérsékletét, megzavarhatják az óceáni áramlatokat, és alapjaiban alakíthatják át az ökoszisztémákat. Ezek a következmények akár évszázadokra meghatározhatják az emberi civilizáció jövőjét is.
A mélységből érkező fenyegetés ma is él
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a „blobs”-ok mozgása jelenleg is tart. A lassú, ám folyamatos elmozdulásuk során újabb és újabb térségek fölé sodródhatnak, ezzel növelve a vulkáni aktivitás kockázatát olyan helyeken is, ahol ma még nyugalom uralkodik.
Ez a mozgás ráadásul nemcsak földtani, hanem klímakockázatokat is jelent. A modellek alapján a „blobs”-ok képesek befolyásolni az óceánfenék alatti struktúrákat, így közvetve hatást gyakorolhatnak az áramlási rendszerekre, ami a jövőben extrém időjárási jelenségeket is felerősíthet.
Geológiai lassúság, globális következmények
Bár ezek a magmaóriások nem egyik napról a másikra váltanak helyet, hosszú távú hatásaik annál súlyosabbak lehetnek. A jelenlegi vulkáni aktivitás, az óceáni medencék átrendeződése és a globális éghajlatváltozás egyaránt kapcsolatban állhat ezekkel a mélyben zajló folyamatokkal.
A kutatók most azt remélik, hogy a belső szerkezet pontosabb feltérképezésével előrejelezhetővé válhat, mely térségek válnak a jövőben veszélyessé. A kérdés már nem az, hogy történik-e katasztrófa – hanem az, hogy mikor és hol. És amíg nem értjük meg pontosan, hogyan viselkednek ezek a magmaóriások, addig minden felszíni stabilitás csak látszat marad.
Forrás: DailyMail
