Űrből érkező magyar innovációk – sikerrel zárultak Kapu Tibor HUNOR‑kísérletei a Nemzetközi Űrállomáson
Villámok és gyűrűlidércek: látványos földi légköri felvételek
Kapu Tibor kutatóűrhajós kedden biztonságban visszatért a Földre, és magával hozta azokat a felvételeket, amelyeket a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készített a HUNOR‑program UHU földmegfigyelési kísérlete keretében. A HUN‑REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) szakemberei már az előzetes ellenőrzés során két gyűrűlidércet (sprite‑ot) azonosítottak – ezek az első felhők fölötti elektromos fényjelenségek, amelyeket magyar űrkísérlet dokumentált. A több száz gigabájtnyi videó‑ és fotóanyag a villámészlelő hálózatok kalibrálásán túl az éghajlat‑modellezésben is kulcsszerephez juthat.
Új nyomkövetési algoritmus: az űrtől a videójátékokig
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet megbízásából Kapu Tibor egy innovatív nyomkövetési módszert is tesztelt az ISS fedélzetén. A rendszert ma már a gyógyászatban és a robotikában is alkalmazzák, most pedig két teljes Föld‑kerülésnyi kalibrációs adat jutott el sikeresen az Axiom felhőjébe – jelenleg a NASA ellenőrzi. A mérésekből olyan algoritmusok finomíthatók, amelyek az űreszközök dokkolásától a szinkronizált műveletekig számos feladatot tehetnek pontosabbá.
„Lágy cellák” súlytalanságban: magyar matematikai áttörés a gyakorlatban
A HUN‑REN‑BME Morfodinamika Kutatócsoport 2024‑ben felfedezett lágy celláit Kapu Tibor két látványos kísérletben demonstrálta. Egyrészt vízcseppeket formált az elméletileg minimálfelületre illeszkedő test belsejében, másrészt több cellából stabil, egymásba kapaszkodó struktúrát épített. Domokos Gábor kutatásvezető szerint a visszaérkező videók olyan „szellemi szikrát” jelenthetnek, amely a friss geometriai eredmény gyors alkalmazásához vezethet mérnöki vagy anyagtudományi területeken.
Kristálynövesztés hidrogénhíd‑vázra: kémiai premier súlytalanságban
A HUN‑REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémikusai a japán JAMSS‑szel közösen hidrogénhidakkal összetartott vázszerkezetű szerves kristályt növesztettek az ISS‑en – világelsőként ilyen gyenge kölcsönhatású rendszerben. A minták épségben tértek vissza; szerkezetük feltárását Bombicz Petra csoportja végzi, a precíziós mérésekhez a Diamond Light Source gyorsítót használva. A gyengébb kötés alacsonyabb energiaigényű kémiai reakciókat vetít előre, és az eljárás új ipari kristályosítási protokollt teremthet.
Hazai űrtudományi mérföldkő
Gabriel Zuchtriegel szavaival élve „minden sikeres küldetés gyógyír a tudomány kíváncsiságára”. A mostani HUN‑REN‑eredmények egyszerre gazdagítják a villámkutatást, a navigációs algoritmusok fejlesztését, a térgeometria alkalmazásait és a kristálykémiát – bizonyítva, hogy a magyar űrprogram nemcsak jelen van a nemzetközi színtéren, hanem új kapukat nyit a világűrben végzett multidiszciplináris kutatásokhoz.
