A parajdi sóbánya elárasztása után kibocsátott sótömeg a Tisza vízrendszerét is fenyegetheti – Magyarország is figyelmeztetést kapott
Egyre súlyosabb méreteket ölt az a sókoncentrációs katasztrófa, amely a parajdi sóbánya elárasztása nyomán indult el a Korond-patak közvetítésével. A román hatóságok mérései szerint a Kis-Küküllőn kívül immár a Nagy-Küküllő és a Maros vizében is meghaladja a megengedett határértéket a só koncentrációja, ezzel komoly ökológiai és gazdasági fenyegetést okozva a térségben.
Sós víz a patakoktól a nagy folyókig
A Fehér megyei prefektusi hivatal vasárnapi jelentése szerint a mért értékek a következőképpen alakultak:
- Kis-Küküllő (Balázsfalva): 1900 mg/l
- Nagy-Küküllő (Mihálcfalva): 867 mg/l
- Maros (Gyulafehérvár): 403 mg/l
Ezek az adatok egyértelműen jelzik: a sóterhelés lefelé terjed a folyókon, és elérte a Marost, amely már nemzetközi vízfolyásként Magyarország területére is átnyúlik – a magyar hatóságokat ezért már pénteken figyelmeztették a lehetséges hatásokra.
Ivóvíz- és öntözési tilalom, vízszállítás több megyéből
A sókoncentráció mértéke miatt a hatóságok megtiltották a Kis- és a Nagy-Küküllő vizének használatát állatok itatására és öntözésre. A román katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett lakosságnak:
- 223 ezer liter ivóvíz,
- 271 ezer liter háztartási használatra alkalmas víz,
- 40 ezer liter állatok számára szánt víz.
A vízutánpótlást több romániai megyéből – például Temes, Bukarest-Ilfov, Szeben, Suceava és Máramaros – érkező tartálykocsik biztosítják.
Vészesen csökkennek a víztározók, mégis folytatódik a hígítás
A Maros Vízügyi Igazgatóság (ABA Mureș) édesvíz leengedésével próbálja hígítani a folyók sótartalmát, ám a víztározók szintje drámaian csökken, így már csökkentett vízhozammal engedik ki a vizet a bözödújfalusi, zetelaki és ompolykisfaludi tározókból.
A parajdi bánya környékén több szivattyút is beüzemeltek, melyek a Korond-patak sós vizének egy részét elterelik, hogy ne jusson lejjebb a folyóban. A vizet az önkormányzati út menti árkokon át vezetik a sóhegy alatti alsó szakaszba, ezzel enyhítve a sókoncentrációt.
Állatmentés és környezeti monitorozás
Az ökológiai károk mérséklésére több beavatkozás is zajlik:
Mintegy 200 kilogramm halivadékot mentettek ki a Kis-Küküllőből, és áttelepítették a Szolokma-patakba Makfalva és Hármasfalu térségéből.
A vízminőséget naponta kétszer, 15 ponton monitorozzák a hatóságok.
Ezek az intézkedések azonban csak részben képesek visszafogni a katasztrófa következményeit, mivel a só szinte maradéktalanul oldódik, így hosszú ideig jelen lehet a vízben, hatással a teljes élővilágra.
A só nem csupán sós
Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szombati terepszemléje során elismerte: a sókoncentráció minden vizsgált folyóban aggasztóan magas, a helyzet változatlanul súlyos. Míg a sóról a hétköznapokban ízesítés és tartósítás jut eszünkbe, ilyen töménységben mérgező hatással van az édesvízi ökoszisztémákra:
- elpusztítja a planktonokat,
- sokkolja a halakat és kétéltűeket,
- hosszú távon átalakítja az élőhelyek összetételét.
A határ túloldalán is figyelnek
Mivel a Maros vize végül a Tiszába, azon keresztül pedig a Duna rendszerébe jut, a romániai katasztrófa nemzetközi környezetvédelmi ügyként is értelmezhető. Magyarország hatóságai már kaptak értesítést, és valószínűleg fokozott figyelemmel követik a Maros magyarországi szakaszának vízminőségét.
A mostani helyzet újra ráirányítja a figyelmet arra, mennyire sérülékeny az emberi beavatkozásnak kitett környezet, különösen olyan ipari létesítmények térségében, ahol természetes erőforrásokat – mint a só – tömegesen bányásznak.
