Oscar Wilde visszakapja olvasójegyét – 130 év után bocsánatot kér a Brit Könyvtár
Egy megalázó ítélet nyomán megvonták a belépését a világ egyik legnagyobb könyvtárába. Most, több mint egy évszázad elteltével, a Brit Könyvtár szimbolikusan visszaadja Oscar Wilde olvasójegyét – unokájának ünnepélyesen adják át októberben.
Oscar Wilde, a 19. század egyik legünnepeltebb írója és drámaírója 130 évvel ezelőtt esett kegyvesztetté, amikor 1895-ben „közszeméremsértés” vádjával – amely akkoriban a homoszexualitás bűncselekménynek számított – két év börtönre ítélték. A döntés következtében a Brit Múzeum – amelyhez akkor még a ma már önálló Brit Könyvtár is tartozott – érvénytelenítette Wilde olvasójegyét, és örökre kizárta őt az olvasótermeiből.
Most, több mint egy évszázad után, a Brit Könyvtár ünnepélyes gesztussal visszavonja egykori döntését, és szimbolikusan visszaállítja Oscar Wilde olvasói jogosultságát. A modern újranyomott olvasójegyet Wilde unokája, Merlin Holland veheti át 2025. október 16-án, a híres író születésnapján tartandó rendezvényen.
Egy gesztus, ami túlmutat önmagán
A rendezvényen Rupert Everett, színész és rendező is részt vesz, aki Wilde szerepében nyújtott felejthetetlen alakítást a 2018-as The Happy Prince című filmben. Everett és Holland közösen tartanak nyilvános beszélgetést is, amelyen Holland új könyvét, After Oscar: The Legacy of a Scandal („Oscar után: Egy botrány öröksége”) is bemutatják.
Laura Walker, a könyvtár modern kéziratokért felelős kurátora hangsúlyozta:
„Oscar Wilde életműve a Brit Könyvtár egyik legértékesebb gyűjteménye. Itt őrizzük szinte valamennyi fontos drámája kéziratát – többek között a Lady Windermere legyezője, a Fontos vagy nekem, a Bunbury, valamint az Egy jelentéktelen nő című műveket. Ezért is különösen fontos számunkra, hogy mostantól méltón tisztelegjünk előtte.”
Egy ítélet, amely egy egész életet zúzott össze
Wilde olvasójegyét 1879-ben kapta meg, amikor egyetemi tanulmányai után Londonba költözött. A Brit Múzeumban rendszeres látogató volt, ugyanakkor nem félt szarkasztikusan bírálni a tekintélyes intézményt. A Szfinx című költeménye kapcsán például így nyilatkozott:
„Kezdetben csak három példányt akartam nyomtatni: egyet magamnak, egyet a Brit Múzeumnak, és egyet a Mennyországnak. De végül is kétségeim támadtak a Brit Múzeumot illetően.”
Unokája, Merlin Holland szerint ez a fajta pimasz humor jellemezte nagyapját.
„Oscar minden bizonnyal úgy fogalmazna most: ‘ideje volt már’. Ha pedig visszakapná az olvasójegyét, talán még bocsánatot is kérne az egykori szemtelen megjegyzéséért.”
A száműzetés, a szégyen és a halál
Oscar Wilde bukása azután kezdődött, hogy rágalmazási pert indított Lord Queensberry ellen, aki homoszexualitással vádolta őt fia, Lord Alfred „Bosie” Douglas iránti kapcsolata miatt. A per fordítva sült el: Wilde maga került a vádlottak padjára, és 1895 májusában elítélték. A döntés következtében a Brit Múzeum igazgatótanácsa jegyzőkönyvbe vette:
„Oscar Wilde, aki 1879-ben kapott olvasójegyet, és 1895. május 25-én két év kemény börtönmunkára ítélték, többé nem használhatja az intézmény olvasótermét.”
Wilde szegénységben, megalázva halt meg Párizsban 1900-ban, 46 évesen. Felesége, Constance a két fiukkal – Cyril és Vyvyan – Európába menekült, és nevüket Hollandra változtatta, egy régi családi név alapján.
Utólagos kegyelem és történelmi igazságtétel
2017-ben Wilde is azon több mint 50 ezer brit férfi között volt, akik haláluk után törvényesen bocsánatot kaptak az őket érő szexuális orientáció miatti üldözésért. Ám a kegyelem kollektív és névtelen volt, ezért Holland kételkedik annak súlyában:
„Oscar sosem gondolta, hogy a szerelem két azonos nemű ember között helytelen volna. Ha kérnem kellene a kegyelmet, nem kérném. Ez csak a brit intézményrendszert nyugtatná meg. A történelem az történelem – nem lehet visszamenőleg átírni.”
Egy gesztus, amely Oscar Wilde örökségéről szól
A Brit Könyvtár mostani döntése nem jogi, hanem erkölcsi jóvátétel. Az új olvasójegy átadása szimbolikus gesztus annak elismerésére, hogy Wilde a tudás, a művészet és az emberi jogok páratlan alakja volt, akit a saját kora elítélt, de az utókor felemelt.
