Vas- és poreső egy idegen világon – Megdöbbentő felfedezést tett a James Webb űrtávcső egy fiatal bolygórendszerről
Olyan bolygóra bukkantak a tudósok, ahol a felhők nem vízből, hanem ásványi porból és vasból állnak – és ezek időnként szó szerint az égből hullanak alá
Ha valaha ember lépne arra a bolygóra, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Legyek csillagképében, érdemes lenne alaposan figyelnie az időjárást. A világűr egyik új titkát most a James Webb űrtávcső (JWST) fedte fel, méghozzá olyan látványosan, hogy a tudósok szerint a felfedezés átírhatja a bolygóképződésről alkotott eddigi elméleteket.
A bolygó, ahol vastartalmú felhők és ásványi por kavarog a magasban, egy YSES-1 nevű fiatal csillag körül kering, nagyjából 307 fényévre a Földtől. A csillag – kozmikus mércével mérve – szinte csecsemő: mindössze 16 millió éves, szemben a Napunk 4,6 milliárd évével.
Porfelhők és vaseső egy fiatal bolygón
A JWST megfigyelései szerint az YSES-1 csillagot két hatalmas gázóriás bolygó veszi körül, mindkettő nagyobb, mint a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, a Jupiter. Ezek a bolygók még képződőben vannak, és emiatt olyan fényesek, hogy a távcső egyenesen észlelni tudja őket – ami ritka lehetőség az asztrofizikusok számára.
Dr. Kielan Hoch, a baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet kutatója így nyilatkozott:
„Ez az egyik azon kevés többszörös bolygórendszerek közül, amelyeket közvetlenül is sikerült lefényképezni. Ezek egyedülálló laboratóriumként szolgálnak ahhoz, hogy tesztelhessük a bolygóképződésről szóló elméleteinket.”
A JWST-nek köszönhetően a kutatók meg tudták figyelni mindkét bolygót: a külső YSES-1c a kisebb, de még így is hatszor akkora, mint a Jupiter. A légkörében nagy magasságban lebegő felhőket fedeztek fel, ám ezek nem vízpárából állnak, mint a Földön, hanem magnézium-szilikát porból és feltehetően vasból.
Hoch szerint ez a vas ki is csapódhat az atmoszférában, vagyis elképzelhetünk egy olyan időjárást, ahol szó szerint vas esik az égből.
Porgyűrű egy óriás körül – újabb rejtély a fiatal rendszerben
A belső bolygónál, az YSES-1b-nél, a JWST egy hatalmas portárcsát is felfedezett – ez több trillió tonnányi finom porból áll. Ez a jelenség komoly kérdéseket vet fel a kutatók számára: ha mindkét bolygó ugyanabban a protoplanetáris korongban alakult ki, miért őrizte meg csak az egyik a porgyűrűjét?
„Ez rejtély a bolygóképződés elméleteinek. A jelenlegi modellek szerint az ilyen porkorongoknak el kellene tűnniük az első 5 millió év során – ehhez képest itt egy 16 millió éves bolygón még mindig jelen van” – magyarázta Hoch.
A kutató szerint az, hogy két egymás melletti bolygó ennyire eltérőnek tűnik, új kihívások elé állítja az asztrofizikusokat:
„Nem várnánk, hogy a bolygók ilyen különbözőek legyenek, ha ugyanabban a környezetben alakultak ki.”
A James Webb űrtávcső új korszakot nyitott
A 10 milliárd dolláros JWST 2021 decemberi pályára állítása óta radikálisan megváltoztatta azt, ahogyan az emberiség a világegyetemre tekint. Az első galaxisok fényétől a fekete lyukak ütközéséig, sőt, bizonyos esetekben az élet nyomait sejtető jelekig is eljutott – és mindezt eddig elképzelhetetlen részletességgel.
Most pedig egy újabb, megdöbbentő világra vetett fényt, amely valahol a kozmikus déli égbolt peremén kering. Ahol a bolygókat por lepi, a felhők vasból állnak, és ahol talán még nem született meg az élet – de már megvan a terepe a csodához.
A legfrissebb tudományos cikkek
