Loboczky János a magyar filozófiai közélet meghatározó alakja volt
2025. június 6-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Loboczky János, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Filozófia Tanszékének professor emeritusa, a magyar filozófiai közélet egyik legelismertebb és legaktívabb alakja – közölte az intézmény a közösségi oldalán. Halála mélyen megrázta az egyetem és a tudományos élet közösségét, annál is inkább, mert halála napján még a 70. születésnapja méltó megünnepléséről egyeztetett az egyetem vezetésével.
Filozófus, tanár, tudományszervező – elhivatottsággal és szeretettel
Loboczky János 1955-ben született, egyetemi tanulmányait a debreceni KLTE-n végezte magyar-történelem szakon (1975–1980), majd filozófiát tanult az ELTE-n (1984–1987). Doktori értekezését Kossuth Lajos politikai programjáról írta, később a filozófiai tudományok kandidátusa lett Lukács, Heidegger és Gadamer művészetfilozófiájának összehasonlító elemzésével. 2006-ban habilitált a Debreceni Egyetemen.
1984 óta oktatott az egri felsőoktatásban, 1992-től 2020-ig vezette a Filozófia Tanszéket. Ezt a feladatot, mint minden más szakmai szerepét, szívvel-lélekkel végezte. Kivételes figyelmet fordított a tanszéki közösség építésére, a hallgatók személyes és szakmai fejlődésére, valamint az oktatás és kutatás színvonalának fenntartására. Diákjai és kollégái egyaránt nagyra becsülték tudását, elérhetőségét, emberi méltóságát.
A filozófiai gondolkodás hiteles képviselője
Tudományos munkásságának középpontjában a hermeneutika, a modern művészetfilozófia és a nevelésfilozófia állt. Kiemelkedő jelentőségű két monográfiája:
A műalkotás ’A létben való gyarapodás’. A művészet ’valósága’ három XX. századi művészetfilozófiában
Dialógusban lenni – hermeneutikai megközelítések
Fő kutatási területei közé tartozott Gadamer hermeneutikája, Schiller esztétikája, valamint Karácsony Sándor nevelésfilozófiája. Tudományos tevékenysége a nyugdíjba vonulás után is aktív maradt: épp a héten tartott előadást Schillerről, és két tanulmánya jelenik meg júniusban az Eszterházy Könyvtár című új sorozatban.
Tudományszervezés és közösségépítés
Loboczky János nemcsak oktatóként és kutatóként, hanem tudományszervezőként is sokat tett a hazai filozófiai életért. 2014-től a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke volt, emellett éveken át vezette a MAB Egri Akadémiai Klubját. 23 éven át szolgálta a Magyar Filozófiai Társaság érdekvédelmi bizottságát, és aktív szerepet vállalt a Neveléstudományi Doktori Iskola munkájában is.
Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek közt az Eszterházy Károly Főiskoláért Emlékéremmel, a Mestertanári címmel, valamint az Eszterházy Károly Főiskoláért díj ezüst fokozatával és a Pro Academia Agriensi díjjal.
A búcsú percei
Loboczky Jánost úszás közben, váratlanul érte a halál. Aznap délelőtt még kedves feleségével, Ibolyával a 70. születésnapjára tervezett egyetemi ünnepséget egyeztette. A Filozófia Tanszék munkatársai, a Nevelésfilozófiai Kutatócsoport tagjai és az egyetem teljes közössége mély fájdalommal és szeretettel búcsúzik tőle.
Példája és munkássága örökségként él tovább az egri filozófia tanszék szellemiségében, a tanítványok gondolkodásában, a magyar filozófiai hagyományban.
