Űrforradalom küszöbén: az emberiségnek fel kell készülnie a világűr új korszakára
Az emberiségnek gyökeres átalakulásra kell felkészülnie, ahogy országok és vállalatok sorra készülnek holdbázisok, űrállomások és föld körül keringő gyárak építésére – derül ki a Royal Society (Brit Tudományos Akadémia) friss jövőkutató jelentéséből, amely nem kevesebbet jósol, mint a 21. század új ipari forradalmát… az űrben.
A „Space: 2075” című tanulmány olyan jövőképet vázol, amelyben űrből sugárzott tiszta energiával látjuk el a Földet, robotok bányásszák az aszteroidákat vagy szerelik szét az elöregedett műholdakat, míg Föld körüli pályán lebegő gyártósorok ontják majd a „Made in Space” (űrben készült) címkével ellátott termékeket.
Új ipari forradalom a világűrben
A szerzők szerint a következő 50 év űrtechnológiai fejlesztései olyan horderejű változásokat hozhatnak a gazdaságban és a társadalomban, mint amilyeneket a 18. századi ipari forradalom hozott Európában.
Sir Martin Sweeting, a tanulmány társelnöke és a Surrey-i Egyetem professzora úgy fogalmaz: „Nem jósolni akarunk, hanem megmutatni, hogy mi történhet. Minél előbb elkezdünk ezekről gondolkodni, annál jobb helyzetben leszünk.”
A jelentés kiindulópontja az, hogy az emberiség belépett a második űrkorszakba: már nem csak felfedezni akarjuk a világűrt, hanem aktívan formálni is. A cél, hogy országok, szabályozók, vállalkozások és a társadalom egyaránt felkészülten fogadják a közelgő változásokat.
Űrgyárak, Napenergiát sugárzó műholdak, új születések a Marson?
A tanulmány részletesen kitér azokra a forradalmi lehetőségekre, amelyeket újrahasználható rakéták és űrrepülők nyithatnak meg. Ilyen például olyan gyártósorok építése a világűrben, ahol mikrogravitációban lehet előállítani eddig kivitelezhetetlen termékeket – például új típusú kristályokat vagy gyógyszereket. A Földről sosem kilőhető űrhajókat is ott, az űrben lehetne megépíteni.
A közeljövő technológiai áttörései között szerepelnek azok a műholdak is, amelyek a Nap energiáját mikrohullámok vagy lézerek formájában továbbítják majd a Földre. Ez forradalmasíthatja az energetikát, miközben űrben hűtött adatfarmok is megjelenhetnek, amelyek teljesítményigényes digitális szolgáltatásokat látnak el.
Az egyre növekvő űrszemét-problémára válaszul űrbéli újrahasznosító központok kialakítását is javasolják, amelyek csökkentik az ütközések veszélyét és a visszatérő tárgyak által okozott környezeti kockázatokat.
Konfliktusok és etikailag kényes kérdések
Ahogy az űr egyre zsúfoltabbá válik, nő a konfliktus esélye. A jelentés szerint országok és cégek harcolhatnak majd a bolygótestek kedvező területeiért, a legjobb pályákért vagy rádiófrekvenciákért. A szabályozás hiánya fokozza a feszültségeket.
Komoly etikai dilemmák is várhatók. Például, ha földi extremofil baktériumokat telepítenek a Marsra, hogy ott „élő szerszámként” hasznos anyagokat állítsanak elő, mi történik, ha ezek kiszorítják az esetlegesen felfedezhető őshonos marsi mikrobákat?
És mi lesz akkor, ha emberek születnek a Marson? „Mit jelent, ha valaki nem a Földön születik? Jogilag, társadalmilag, biológiailag?” – teszi fel a kérdést Sweeting.
Az idegen élet kérdése
Több nyilvános workshopon is felmerült az idegen élet témája. Egy résztvevő például így fogalmazott: „Annyi galaxis van, hogy valahol biztos él egy hernyószerű lény is.” A jelentés szerint ötven éven belül akár bizonyítékot is találhatunk arra, hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben.
„Azt remélem, hogy ha ez megtörténik, az emberiséget egyesíteni fogja, és végre a nagyobb kérdésekre figyelünk majd, nem a mindennapi vitáinkra” – mondta Sweeting, majd hozzátette: „Bár lehet, hogy ez csak vágyálom.”
Nagy lehetőségek, de Nagy-Britannia lemaradhat
A jelentés figyelmeztet: bár az Egyesült Királyság jelenleg erős szereplő olyan területeken, mint a Föld-megfigyelés vagy a kis műholdak gyártása, nincs átfogó nemzeti stratégiája a gyorsan fejlődő űripar kihívásaira.
A szerzők szerint az idő sürget, és ha London nem mozdul el az ambíció szintjéről a konkrét tervek irányába, más országok fogják learatni a 21. század űrtechnológiai forradalmának gyümölcseit.
A „Space: 2075” jelentés nem egyszerű jövőkutatás – figyelmeztetés is egyben: ha nem készülünk fel az űrkorszak átalakító erejére, lemaradhatunk a történelem következő nagy ugrásáról. És hogy ez valóban megtörténik-e, az már nem a csillagokon múlik – hanem rajtunk.
