Mesterséges intelligencia segíthet újraírni a Holt-tengeri tekercsek történetét
Több ezer éves titkok tárulhatnak fel a Holt-tengeri tekercsek újravizsgálásával: holland kutatók mesterséges intelligenciát hívtak segítségül annak feltárására, mikor is keletkeztek valójában a híres kéziratok. Az eredmények nemcsak meglepőek, hanem komolyan kérdőre vonják a korábbi történeti feltételezéseket is.
Két évezredes kézfogás
A Groningeni Egyetem professzora, Mladen Popović a legújabb kutatás vezetőjeként úgy fogalmazott:
„Olyan ez, mint egy időgép: mintha kezet foghatnánk azokkal az emberekkel, akik 2000 éve írták ezeket a szövegeket.”
A Holt-tengeri tekercseket az 1940-es évek végén találták meg beduin pásztorok a Kumrán környéki barlangokban, és azok az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig terjedő időszakból származnak. A kéziratok között találunk bibliai szövegeket, jogi dokumentumokat, valamint apokrif írásokat is.
A ricinusolaj és a pontatlan dátumok
Bár több tekercset már az 1990-es években radiokarbon módszerrel datáltak, a vizsgálatokat akkoriban ricinusolaj nehezítette, amellyel a ’50-es években kenték be a pergameneket az olvashatóság javítása érdekében. Ez az anyag azonban hamis eredményeket adhatott a kormeghatározás során.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy sok tekercs korát kizárólag kézírás-elemzéssel (paleográfiával) állapították meg.
A mesterséges intelligencia új szemszöget hoz
A kutatók most 30 különböző kéziratból származó mintát tisztítottak meg és datáltak újra radiokarbon módszerrel. Ebből 27 esetben sikerült pontos meghatározást adni – és több szöveg sokkal régebbinek bizonyult, mint amit korábban feltételeztek.
Az egyik legfontosabb eredmény a Dániel könyvéből származó részlet, a 4Q114 kódjelű kézirat vizsgálata volt. A paleográfia szerint ez a szöveg egy generációval később keletkezett, mint ahogy a Dániel könyvének szerzője élt – ám az új vizsgálat szerint egykorú lehet a szerzővel.
A „Énok” névre keresztelt gépi tanulás
A kutatók egy gépi tanulásos modellt is kifejlesztettek, amelyet a bibliai tudás alakjáról, Énokról neveztek el. Az „Enoch” nevű mesterséges intelligencia 62 digitális képen keresztül tanulta meg a tinta nyomait összekötni az adott kézirat radiokarbon korával.
Ezután a rendszer 85%-os pontossággal volt képes új mintákat is beazonosítani. Sőt, sok esetben még szűkebb időintervallumot is adott, mint a hagyományos módszerek.
135 ismeretlen kéziratból 79%-ot reálisan tudott datálni – a szakértők véleménye szerint.
Eredmények és kételyek
Az új eljárás szerint például a Prédikátor könyvének egyik másolata is a feltételezett szerző korából származik. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt, hiszen a szövegekről általában úgy gondolták, hogy századokkal később másolták őket.
A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy a további tekercsek datálásához mostantól nincs feltétlenül szükség fizikai mintavételre – így nem kell megsemmisíteni a pergamenek darabjait.
„Több mint ezer Holt-tengeri kézirat létezik. A mi kutatásunk csak az első lépés, de új ajtót nyit a történelemkutatás előtt” – hangsúlyozta Popović.
Óvatosságra intenek
Bár az eredményeket Joan Taylor, a King’s College London professzora áttörésnek tartja, más szakértők, például Matthew Collins (University of Chester) figyelmeztetnek:
„A radiokarbon módszer a pergamen korát mutatja – nem azt, mikor írtak rá. A mesterséges intelligencia pedig csak annyira pontos, amennyire változatos mintákon tanították.”
Collins szerint a technika nagy előrelépés, de kizárólag más bizonyítékokkal együtt szabad alkalmazni.
Az új kutatás nemcsak technológiai bravúr, hanem komoly történelmi kihívás is: lehet, hogy a bibliai szövegek egy részét mégis a szerzőjük korában vetették papírra – és nem évszázadokkal később. Az „Énok” nevű mesterséges intelligencia segítségével most sokkal pontosabban visszatekinthetünk az időben – egészen a bibliai idők kéziratmásolóihoz.
