Az EU egyik jogi szakértője szerint jogsértő a magyar LMBTQ-tartalmakat tiltó törvény
A magyar törvény, amely megtiltja az LMBTQ+-személyekről és témákról szóló tartalmak megjelenését iskolákban és főműsoridőben, sérti az alapvető emberi jogokat és a szólásszabadságot – állapította meg az Európai Unió Bíróságának egyik vezető jogi szakértője.
A csütörtökön közzétett – ugyan nem kötelező érvényű – véleményében Tamara Ćapeta főtanácsnok élesen bírálta a magyar kormány 2021-ben elfogadott úgynevezett gyermekvédelmi törvényét, amelyet több kritikus is az orosz „melegpropaganda-törvényhez” hasonlított. A magyar jogszabály megtiltja, hogy meleg vagy transznemű emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenjenek iskolai tananyagban, vagy 22 óra előtt tévében, filmben, reklámban.
Ćapeta szerint a törvény nem tudományos bizonyítékokon, hanem előítéleteken alapul – mégpedig azon az előítéleten, hogy a homoszexuális vagy transznemű emberek élete „nem ér annyit”, mint a heteroszexuálisoké. Ez a nézet – ahogy az Európai Parlament is érvelt – nemcsak diszkriminatív, hanem kifejezetten ártalmas.
A szakértő szerint a törvény nem hogy nem védi a gyerekeket, hanem növeli a sérelmeket. 69 oldalas véleményében ezt írta:
„A magyar jogszabály megbélyegző hatásai – amelyek ellenséges közeget teremtenek az LMBTQI személyekkel szemben – negatívan befolyásolják az identitástudatot, az önbecsülést és az önbizalmat. Különösen sújtja ez azokat a fiatalokat, akik maguk is az LMBTQI közösséghez tartoznak, mivel az információk eltüntetése a nyilvánosságból megakadályozza őket abban, hogy felismerjék: az ő életük sem „abnormális”. Ez pedig hatással van a kortársaik általi elfogadásukra is, legyen szó iskoláról vagy más közegről, így sérül a szociális élethez való joguk is.”
A főtanácsnok arra jutott, hogy Magyarország ezzel a törvénnyel megsértette az emberi méltósághoz, a családi élet tiszteletéhez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő alapvető jogokat, amelyeket az EU alapszerződése és az alapjogi charta is védenek.
Emellett Ćapeta szerint a törvény az uniós kereskedelmi és audiovizuális szabályokat is megszegi, mivel azok csak jól megalapozott közérdek esetén engednek állami beavatkozást a média működésébe – és a magyar törvény ezt nem teljesíti. Bár a főtanácsnok véleménye nem kötelező érvényű, az EU bíróságának döntései gyakran követik ezeket az álláspontokat.
A magyar kormány nem hátrál
A véleményre reagálva Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter így fogalmazott:
„Brüsszel szerint a szexuális propaganda fontosabb a gyermekvédelemnél – ezzel mi alapvetően nem értünk egyet… A szexuális nevelés a szülő dolga, nem a genderaktivistáké vagy a propagandáé.”
A miniszter hozzátette:
„A per még tart, de mi harcolni fogunk a gyermekeinkért és családjainkért – akkor is, ha Brüsszel támadásához egyre több ország csatlakozik.”
Nemzetközi tiltakozás és újabb szigorítások Magyarországon
Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, miután a törvény hatályba lépett. Különösen problémásnak tartják azt, hogy az LMBTQ-tartalmak korlátozását a gyermekvédelmi törvény keretében vezették be, ami azt a hamis üzenetet közvetíti, hogy az ilyen identitások veszélyesek lennének a gyerekekre.
A mostani vélemény egy olyan időszakban érkezett, amikor Magyarország újabb LMBTQ-ellenes intézkedéseket hozott: áprilisban az Országgyűlés elfogadott egy alkotmánymódosítást, amely kódolja a Pride-rendezvények tilalmát, és engedélyezi, hogy a hatóságok arcfelismerő rendszerrel követhessék a résztvevőket – akiket ez alapján meg is lehet bírságolni.
Májusban 17 uniós tagállam – köztük Franciaország és Németország – írta alá a holland kormány által kezdeményezett levelet, amelyben elítélték a magyar jogszabályt, és felszólították Budapestet, hogy változtasson rajta.
Az Európai Bizottság perében a 27 EU-tagállamból 16, valamint az Európai Parlament is Magyarország ellen csatlakozott be az eljárásba.
A legfrissebb művészet & politika cikkei
