Olvasunk, de nem értjük – Megdöbbentő adatok Románia funkcionális analfabetizmusáról
A román felnőttek csaknem fele nem tudja értelmezni az alapvető írásos vagy matematikai információkat – és ez nemcsak a falvak, hanem az idősek körében is súlyos probléma.
Többen írnak, mint értenek
A romániai felnőtt lakosság több mint harmada funkcionálisan analfabéta – vagyis képtelen az alapvető szövegek és információk értelmezésére a mindennapi élethelyzetekben. Még riasztóbb a helyzet a matematikai kompetenciák terén, ahol az elégtelen készségekkel rendelkezők aránya a 40 százalékot közelíti – derült ki egy, a bukaresti oktatási minisztérium megrendelésére készült 2023-as országos felmérésből.
A kutatást az IRES közvélemény-kutató intézet és a Bölcsészettudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) végezte több mint 4000, 15 év feletti válaszadó részvételével.
Hétköznapi feladatokon buknak el ezrek
A teszt nem tantárgyi kérdéseket vizsgált, hanem olyan egyszerű feladatokat, amelyekkel bárki találkozhat a hétköznapokban:
egy űrlap helyes kitöltése,
egy hirdetés vagy plakát szövegének értelmezése,
vagy egy grafikonból következtetések levonása.
Az eredmények elgondolkodtatók:
20,1% nem érte el az alap szövegértési szintet,
17% csak részlegesen értette, amit olvasott,
a matematikai készségeknél még rosszabb az arány:
27,5% teljesen,
10,9% részlegesen funkcionálisan analfabéta ezen a területen.
Iskolázottság és származási hely döntő
A nemek között alig volt különbség, ám a lakóhely és az iskolázottság döntő jelentőségű tényezők:
A falusiak szövegértése 9 százalékponttal rosszabb, mint a városiaké,
A számtani képességek terén 6 százalékpontos a hátrányuk.
Az iskolai végzettség szerepe viszont szinte mindent elárul:
8 osztályt végzettek körében 43% a funkcionális analfabéták aránya,
Középiskolásoknál ez már csak 14%,
Felsőfokú végzettséggel pedig 6,5%.
Ez azt is jelenti, hogy a probléma jelentős része képzési és oktatási hiányosságokra vezethető vissza, nem pusztán társadalmi vagy földrajzi adottságokra.
Dől a nosztalgia-mítosz a régi iskoláról
A kutatás egy régi sztereotípiát is megcáfolt: nem volt jobb az oktatás a kommunizmus idején. Az 65 év felettiek körében 43% a funkcionálisan analfabéták aránya – több mint kétszerese a 35 év alattiak adatának (20%).
Ez különösen fontos üzenet azok számára, akik nosztalgiával tekintenek a „régi iskola szigorára”. A számok mást mondanak: az idősebb generációk tanulási eredményei messze elmaradnak a fiatalabbaké mögött – még akkor is, ha a mai iskolarendszer is komoly kihívásokkal küzd.
Mi a funkcionális analfabetizmus?
Nem azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem tud olvasni vagy írni – hanem azt, hogy nem tudja használni ezeket a készségeket a mindennapi élethelyzetekben. Nem tudja értelmezni a közüzemi számlát, egy orvosi tájékoztatót, vagy egy szerződést – és emiatt sérül a munkaerőpiaci érvényesülés, a társadalmi részvétel, sőt, az önrendelkezés is.
