Már az új román elnök is a parajdi sóbánya tragédiájának helyszínén van

Víz zárta le a föld alatti világot – drámai helyzet a parajdi sóbánya területén

Súlyos természeti katasztrófa sújtja a Székelyföld szívében fekvő Parajdot: a Korond-patak áradása következtében teljesen elöntötte a híres parajdi sóbányát, amely egyaránt fontos ipari létesítmény és turisztikai célpont. A helyszínre látogatott Románia frissen beiktatott elnöke, Nicusor Dan, hogy személyesen tájékozódjon a károk mértékéről, és ígéretet tegyen az érintett közösség támogatására.

A sóbánya, amely a felszín alól táplálta a vidéket

A parajdi sóbánya nemcsak Erdély egyik legfontosabb természeti kincse, hanem több ezer ember megélhetésének alapja is. Az évente százezreket vonzó idegenforgalmi látogatóközpont, amely gyógyászati célokra is használt létesítményekkel rendelkezett, mára teljesen víz alá került. A beomlás a hetek óta tartó heves esőzések következtében történt, amikor a Korond-patak áradása elszakította a medrét védő geofóliát, és a víz másodpercenként 50 köbméteres sebességgel zúdult a bánya járataiba.

A katasztrófa következtében elöntötte a bányában 1991-ben megnyitott Telegdy-részt, valamint a turisztikai és gyógyászati szinteket is, így a sókitermelés és a látogatás egyaránt lehetetlenné vált.

Az első vidéki látogatás: bajban az elnök első útja

Nicusor Dan román államfő szombaton érkezett Parajdra, ahol kétórás tanácskozást folytatott szakértőkkel és miniszterekkel, majd a helyi közösség előtt is megszólalt. „Senkit nem hagyunk magára” – hangsúlyozta az elnök, aki elrendelte, hogy vizsgálat induljon a felelősök beazonosítása érdekében, mivel a baj – megfogalmazása szerint – megelőzhető lett volna.

A Salrom, az állami sóipari vállalat vállalta, hogy három héten belül eltereli a patak vizét, hogy megkezdődhessen a bánya víztelenítése. Az viszont egyelőre nem ismert, hogy a mélyebb kitermelési szintek menthetők-e, vagy csak a felsőbb látogatói járatok lesznek újra hozzáférhetők.

A víz útját keresni – megoldások a jövőre

A hosszú távú megoldásokat illetően a patak vízhozamának szabályozása, új meder kialakítása, illetve egy vízgyűjtő tó létrehozása is felmerült. A cél: megakadályozni, hogy a víz ismét utat találjon a mélybe.

A kár mértékéről az első becslések mintegy 130 millió lejes (több mint 10 milliárd forintos) kiadással számolnak, és a javítási munkák legalább négy hónapot vehetnek igénybe. Külföldi szakemberek érkeznek, hogy víz alatti drónokkal térképezzék fel a bánya állapotát.

Kinek a felelőssége?

A Salrom közleménye szerint az elmúlt évben 15 millió lejt költöttek a patak vizének elvezetésére és a meder szigetelésére – a vízügyi hatóságok útmutatásai szerint. A vízügy azonban azt állítja, hogy már 2012-ben kiadta a szükséges engedélyeket, és emlékeztet: a bányaterületen csak a tulajdonos végezhet szabályozási munkát, az állami vízügyi hivatalnak ott nincs közvetlen hatásköre.

A károkat súlyosbította, hogy a környezetvédelmi engedélyek kiadását a térségben élő, védettséget élvező hódok jelenléte is hátráltatta.

Túlélni a víz alatt

A parajdi sóbánya katasztrófája egy térségi ökoszisztéma összeomlását kockáztatja: a sóbányászok, a vendéglátóhelyek, a turizmusból élők mind veszélybe kerültek. A kollektív munkaszerződés alapján a bányászok segélyezésére van lehetőség, és a vendéglátóhelyek kárainak enyhítésére is dolgoznak ki járványidőszakból ismert támogatási modelleket.

A kár nemcsak anyagi: egy föld alatti világ némult el – egy olyan világ, amely évszázadokon át szolgálta a környék gazdaságát, egészségét és kultúráját.

A legfrissebb közéleti cikkek

Megosztás: