Szilvitzky Margit a világ élvonalában – művei a Tate Modern és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe kerültek
A magyar kísérleti textilművészet úttörőjének két jelentős alkotása is bekerült a világ egyik legismertebb múzeumába és a hazai nemzeti gyűjteménybe – miközben Budapesten átfogó életműkiállítás látható festészeti munkásságából.
Kivételes nemzetközi és hazai elismerésben részesült Szilvitzky Margit (1931–2018), a magyar textilművészet egyik legmeghatározóbb alakja: Moduláció II. című 1977-es textilinstallációja a londoni Tate Modern gyűjteményének részévé vált, míg a Térnégyzet (1979) című monumentális alkotás a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményét gazdagítja.
Nemzetközi áttörés – a Tate Modern gyűjteményébe került a Moduláció II.
A Moduláció II. című mű eddig több hazai kiállításon is szerepelt, legutóbb 2024-ben a Ludwig Múzeum Fordított Tárgyak című tárlatán. Mostantól azonban a világ egyik legismertebb kortárs művészeti intézménye, a londoni Tate Modern őrzi, amely jelentős lépés nemcsak Szilvitzky életművének, hanem a magyar textilművészet nemzetközi láthatóságának szempontjából is.
A mű mostantól megtekinthető a múzeum online gyűjteményi oldalán: tate.org.uk
Hazai megbecsülés – a Térnégyzet az MNG Jelenkori Gyűjteményében
A Térnégyzet című, monumentális méretű műalkotás szintén különleges pályát futott be: 2024-ben az acb Plusban megrendezett Redők című textilkiállítás központi darabjaként volt látható, és ma már a Magyar Nemzeti Galéria kortárs kollekciójának része.
A Galéria a festőművész papíralapú munkáiból is vásárolt. Emellett a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum gyűjteménye is gazdagodott Szilvitzky egyik különleges textíliájával, a Dalmatika című alkotással, amelyet leányai, Gergely Mariann és Gergely Nóra adományoztak az intézménynek.
Festészeti újrafelfedezés – kiállítás az acb Galériában
Bár Szilvitzkyt elsősorban textilművészként ismeri a közönség, az acb Galéria most különleges tárlaton mutatja be kevésbé ismert festészeti életművét. A Festmények 1989–2015 című kiállítás 2025. június 13-ig látogatható. A válogatásban helyet kaptak:
Az 1980-as évek végén és 1990-es évek elején készült formázott vásznak,
A hajtás és hajtogatás gesztusán alapuló „dobozképek”,
A 2000-es évek második felének akril-vászon alkotásai.
A kiállítás célja, hogy új kontextusba helyezze Szilvitzky festészetét, és megmutassa, hogyan lépte át tudatosan a műfaji határokat. Az anyaghoz kapcsolódik az acb ResearchLab gondozásában megjelent kötet is, amely a művészt „nyitott folyamatként” írja le – ez nemcsak egy műcím, hanem egy egész életmű alapállása: a szellemi és formai szabadság konzekvens képviselete.
További kiállítások az acb Galériában
A Szilvitzky-tárlattal párhuzamosan két további kiállítás is látogatható:
Borsódy László: A gömbség poétikája – a kerámia szobrászati újragondolása modernista és biomorf formavilágban, természet ihlette alkotásokkal.
Igor & Ivan Buharov: ma sem értem az egészet – lightboxok, festmények, dekonstruált bútordarabok és videók révén tárul fel a „Buharovizmus” sajátos vizuális univerzuma az acb Plusban.
Egy életmű újra fókuszban
Szilvitzky Margit életműve most olyan figyelmet kap, amilyenre méltán rászolgál. A nemzetközi elismerések, a közgyűjtemények gyarapodása és a budapesti kiállítás mind azt jelzik, hogy a magyar művészettörténet egyik legfontosabb női alkotója újrafelfedezés alatt áll – méghozzá a közönség és a szakma egyaránt nyitott, értő figyelmével.
