Új törpebolygó született? – Megtalálták a Naprendszer legújabb tagját egy extrém pályán
Hatalmas pályán kering, 25 ezer év alatt kerüli meg a Napot, és akár a kilencedik bolygó létezését is megkérdőjelezheti – bemutatkozik a 2017 OF201 nevű objektum
Újabb, eddig ismeretlen égitesttel bővült a Naprendszer: a 2017 OF201 nevű objektum felfedezését 2025. május 21-én jelentette be hivatalosan a Nemzetközi Csillagászati Unió Minor Planet Center nevű szervezete. Az újonnan azonosított égitest a Neptunuszon túli térségben, úgynevezett transzneptunikus objektumként (TNO) kering a Nap körül – olyan extrém pályán, amelynek egy teljes fordulója 25 ezer évig tart.
A megfigyelések szerint a 2017 OF201 átmérője körülbelül 700 kilométer, vagyis elég nagy ahhoz, hogy akár törpebolygóként is besorolható legyen – hasonlóan például a Cereshez vagy a Haumeához. Ez a felfedezés nemcsak a Naprendszer eddig ismeretlen tartományairól nyújt új képet, hanem a rejtélyes Kilencedik bolygó (Planet 9) elméletének is komoly kihívást jelenthet.
Egy a százból: csillagászati ritkaság
„A 2017 OF201 pályája idejének mindössze 1 százalékát tölti olyan közel a Naphoz, hogy észlelhető legyen” – mondta a felfedezőcsapat vezetője, Sihao Cheng, a Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója.
Ez azt jelenti, hogy a legtöbb időt olyan távolságban tölti, ahol ma még a legnagyobb távcsöveink sem tudják elérni. Az objektum most néhány milliárd kilométerre jár a Neptunusztól, de pályájának másik végén ennél sokkal messzebb kerül.
„Az objektum naptól legtávolabbi pontja – vagyis az aphelion – több mint 1600-szoros távolságra van a Föld Nap körüli pályájához képest” – magyarázta Cheng.
„A legközelebbi pont, a perihelion viszont ‘csupán’ 44,5-szöröse a Föld pályájának – ez a távolság megegyezik Pluto pályájának átmérőjével.”
Megkérdőjeleződik a Kilencedik bolygó létezése?
Az elmúlt évtizedben egyre több csillagász állt ki a Planet 9 elmélete mellett, amely szerint egy a Földnél nagyobb bolygó rejtőzik a Naprendszer peremvidékén, és az extrém TNO-k pályája bizonyos mintázatot követ. A 2017 OF201 viszont nem illeszkedik ebbe a mintázatba, így a korábbi bizonyítékok értelmezése is új megvilágításba kerülhet.
„Sok extrém TNO orbitálisan hasonló irányultságban csoportosul, de a 2017 OF201 ettől eltér” – mutatott rá Jiaxuan Li, a Princeton Egyetem kutatója, aki a felfedezés társszerzője.
Ez azt jelentheti, hogy a korábban észlelt „mintázat” valójában statisztikai véletlen is lehet, és nem feltétlenül szükséges hozzá egy nagy tömegű, rejtett bolygó jelenléte.
Bárki felfedezhette volna
A felfedezés külön érdekessége, hogy nem új megfigyelésekből, hanem archivált adatállományokból született – olyan adatokból, amelyek bárki számára elérhetőek.
„Minden adat, amit a 2017 OF201 azonosításához és jellemzéséhez használtunk, nyilvánosan elérhető, és nem csak professzionális csillagászok számára” – hangsúlyozta Li.
„Ez azt jelenti, hogy forradalmi felfedezésekhez ma már nem feltétlenül szükséges a világ legnagyobb távcsövéhez hozzáférni. Kutatók, diákok, vagy akár amatőr csillagászok is megtalálhatják a következő nagy égitestet – ha tudják, mit kell keresni.”
A Naprendszer határai még mindig ismeretlenek
Bár az űrtávcsövek segítségével már galaxisok milliárdjait látjuk, saját Naprendszerünk peremvidéke még mindig sok titkot rejt. A 2017 OF201 felfedezése nemcsak új kérdéseket vet fel, hanem azt is megmutatja, mennyi mindent nem tudunk még a Nap körül keringő, távoli és sötét világokról.
A felfedezésről szóló tanulmány előzetes formában már elérhető a arXiv.org tudományos adatbázisban.
