Perre ment a Harvard Egyetem a Trump-adminisztrációval – tét a külföldi hallgatók jövője
Drámai fordulat az amerikai felsőoktatásban: a Trump-adminisztráció kizárta a Harvardot a nemzetközi diákprogramból, az egyetem alkotmánysértést emleget és bírósághoz fordult
A Harvard Egyetem beperelte a Trump-adminisztrációt, miután az megvonta az intézmény jogosultságát külföldi hallgatók fogadására. A szövetségi kormány döntése az Egyesült Államok egyik legrangosabb egyetemének csaknem 7000 diákját – köztük több ezer külföldit – hozza bizonytalan helyzetbe.
A konfliktus oka: adatmegtagadás és politikai feszültség
A vita középpontjában az áll, hogy a Harvard nem adta át a hallgatói vízummal tanulók magatartásáról szóló feljegyzéseket a szövetségi hatóságoknak. A belbiztonsági minisztérium szerint ezzel az egyetem megsértette a Diák és Cserelátogatói Program előírásait, és „terroristapártoló”, antiszemita, valamint a Kínai Kommunista Párttal való együttműködésre utaló tevékenységet” folytatott.
Kristi Noem, a minisztérium szóvivője úgy fogalmazott:
„Kiváltság és nem jog az egyetemek számára a külföldi diákok beiratkozásának lehetősége, és a tőlük származó magasabb tandíjakból eredő anyagi haszon.”
Szerinte a Harvard számos lehetőséget kapott, hogy eleget tegyen a kormányzati elvárásoknak, de ehelyett „erőszakot és antiszemitizmust” tűrt meg, illetve a Hamász retorikáját támogató tüntetéseknek adott teret.
A Harvard perre viszi az ügyet
Alan Garber, a Harvard ideiglenes elnöke pénteken közölte: az egyetem alkotmánysértésre hivatkozva fordul bírósághoz, és kérte az intézkedés felfüggesztését a per idejére. A szövetségi bíró, Allison Burroughs, Barack Obama egykori elnök által kinevezett jogász ideiglenesen eleget tett a kérésnek, és az első meghallgatást jövő keddre tűzte ki.
Garber szerint az egyetem jogai sérülnek, és a döntés “aránytalan és diszkriminatív hatással van a hallgatókra”, különösen azokra, akik már aktívan tanulnak az intézményben. Ha az intézkedés életbe lépne, a külföldi hallgatóknak más egyetemre kellene átiratkozniuk, különben elveszítenék vízumukat, és távozniuk kellene az Egyesült Államokból.
Politikai háttér és korábbi szankciók
Az ügy szorosan kapcsolódik a Harvardon és más amerikai egyetemeken zajló palesztinpárti és Izrael-ellenes megmozdulásokhoz, amelyek szervezői között több külföldi diák is szerepelt. A szövetségi kormányzat álláspontja szerint az egyetem ellenséges légkört teremtett a zsidó hallgatók számára, és rasszista gyakorlatot követ a DEI (diverzitás, egyenlőség, befogadás) elvek érvényesítése során.
A Trump-adminisztráció már korábban is intézkedett a Harvard ellen: mintegy 3 milliárd dollár értékű támogatást – nagyrészt kutatási forrásokat – vont meg az intézménytől, részben ugyanezekre a politikai és ideológiai vádakra hivatkozva.
Tét: 7000 diák jövője
A Harvard panaszában hangsúlyozza: közel 7000 hallgatója tanul diákvízummal, ami a teljes hallgatói létszám mintegy negyedét teszi ki. Az intézkedés nemcsak az intézmény működését, hanem a nemzetközi hallgatói közösség amerikai jelenlétét is alapjaiban rengetné meg.
Mi következik?
A következő mérföldkő az ügyben a jövő keddi bírósági meghallgatás lesz, ahol eldőlhet, hogy a Harvard ideiglenesen visszakaphatja-e jogosultságát a külföldi diákok fogadására a per lezárultáig. A döntésnek messzemenő következményei lehetnek az amerikai felsőoktatási rendszer egészére nézve – különösen az elitegyetemek és a nemzetközi tudományos együttműködés szempontjából.
