Margaret Atwood, A Szolgálólány meséje szerzője szerint a világ ma inkább emlékeztet a 30-as évekre, mint bármikor azóta
Margaret Atwood szerint soha nem érezte még úgy, hogy a szavak maguk ilyen komoly fenyegetés alatt állnának, mint napjainkban. A világhírű kanadai írónő, aki a brit könyvipar legnagyobb ünnepén, a British Book Awards gáláján vehette át a „szólásszabadságért” járó életműdíjat, megrendítő beszédet mondott – igaz, ezúttal videóüzenetben.
A szavak ereje: látszólag semmiségek, mégis hatalommal bírnak
„A szavak az emberiség legkorábbi technológiái közé tartoznak. Olyanok, mint a víz: nem tűnnek szilárdnak, mégis elképesztő erő rejlik bennük” – fogalmazott a 85 éves írónő. Beszédében hangsúlyozta: a politikai és vallási megosztottság, amely a 20. század egyes szakaszaiban csillapodni látszott, az elmúlt tíz évben újra aggasztó mértéket öltött.
„A világ ma inkább hasonlít a harmincas és negyvenes évekre, mint bármikor az elmúlt nyolcvan évben” – tette hozzá, miközben arra is felhívta a figyelmet: ma már nemcsak diktatúrákban üldözik az írót, hanem a demokratikus világban is egyre több a cenzúra és a megfélemlítés.
A bátorság díja: Atwood életműve a szabad gondolkodás szimbóluma
A díjat, amelyet 2022-ben hoztak létre, az Index on Censorship nevű szervezet támogatja. Célja, hogy felhívja a figyelmet a szerzőket, kiadókat és könyvkereskedőket fenyegető, világszerte növekvő nyomásra. Atwood a negyedik díjazott, olyan nevek után, mint Salman Rushdie vagy Arabella Pike, a HarperCollins kiadó egyik igazgatója, aki két szerzőjét is bátran védelmezte orosz oligarchák jogi támadásai ellen.
Az írónő elmondta: „Több mint hatvan éve dolgozom íróként, de fiatalkoromban még kis példányszámban működő, független kiadókkal is foglalkoztam. Akkoriban még létezett a Szovjetunió, ahol a szamizdat – a titokban terjesztett, kézzel másolt könyvek rendszere – életveszélyes volt. Ha elkapott a rendszer, nem volt kegyelem.”
Beszédében említette az Egyesült Államokat is, ahol az utóbbi időben egyre több könyvet tiltanak be vagy távolítanak el az iskolai könyvtárakból. Megjegyezte: „Lehet, hogy a statisztikáimat majd frissítenem kell, ha legközelebb megpróbálok belépni az Egyesült Államokba.”
A szabadság iránti szenvedély nem múlik
Atwood legismertebb regénye, A Szolgálólány meséje már régóta a betiltott könyvek listáján szerepel az Egyesült Államok több államában. A mű egy olyan disztópikus világot mutat be, ahol a nők testét az állam birtokolja, és gyermekvállalásra kényszerítik őket. 2022-ben Atwood egy „elégethetetlen” kiadásban jelentette meg újra a könyvet, demonstrálva, hogy a szavakat nem lehet elhallgattatni.
Jemimah Steinfeld, az Index on Censorship vezérigazgatója szerint Atwood „nem félelemmel, hanem éleslátással és humorral néz szembe az elnyomással”. Philip Jones, a The Bookseller főszerkesztője hozzátette: „Ma már keleten és nyugaton is megfélemlítik az írókat. Margaret Atwood és könyvei ezzel szemben állnak ki.”
Szavak a falakon túl
A gála másik nagy díjazottja Alekszej Navalnij posztumusz kötete, a Patriot lett, amely a „könyvek könyve” elismerést kapta. A díjat özvegye, Julija Navalnaja vette át, aki így fogalmazott: „Ez az elismerés azt mutatja, hogy az igazság még mindig számít. A becsület számít. A szavak pedig képesek áttörni a legvastagabb falakat, és minden szívhez elérni.”
Margaret Atwood ezzel az elismeréssel nemcsak a szólásszabadság ikonikus alakjává vált, hanem annak a reménynek is a hordozójává, hogy a szavak még mindig számítanak. És amíg így van, talán van még esély arra, hogy ne a múlt sötét évtizedei ismétlődjenek meg – hanem új, szabadabb jövő íródjon.
