Szerdán tragikus fordulatot vett Erdély egyik legrégebbi fedeles hídjának sorsa: teljesen összeomlott a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen. A Maros folyó fölött átívelő műemlék hosszú évek óta hanyatló állapotban volt, és a helyi közösség többször is figyelmeztetett a veszélyre – hiába.
A híd, amely egykor védelmet és összeköttetést jelentett
Az Urmánczy-hidat 1869-ben építtette a városban kastélyt is birtokló Urmánczy család, hogy a folyó túlpartján lévő földjeiket könnyebben elérhessék. Különlegességét nemcsak a fedett szerkezete, hanem egyedülálló függővázas megoldása és zárt oldalfalai is adták. A tetővel borított fahíd menedéket is biztosított a viharos időben dolgozó földművesek számára.
Fedeles hidakat a 19. század második felében több helyen is emeltek Erdély-szerte, a legtöbb azonban az idő és a gondozatlanság martalékává vált. Az Urmánczy-híd a térség egyik utolsó ilyen típusú műtárgya volt.
Évtizedes romlás, figyelmeztetések sora
Czirják Károly helytörténész, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke közösségi oldalán keserű szavakkal jelentette be a híd pusztulását. Mint írta, évek óta próbálták elérni a híd állagmegóvását a tulajdonos önkormányzatnál, de a kérésük nem talált meghallgatásra.
„Mindez a hivatal bűne, de azoké is, akik az utóbbi 20 évben tudatosan deszkákat vágtak le, tartóoszlopokat fűrészeltek el” – fogalmazott. A rongálások évek óta ismétlődnek, egy alkalommal például láncfűrésszel próbálták átvágni a tartógerendákat ismeretlenek. Idén februárban a híd bal oldala már 40 centimétert megdőlt, az utóbbi hónapokban pedig eltűntek az oldalait borító deszkák is.
A városvezetés szerint is prioritás az újjáépítés
Sebastian Buzila, Maroshévíz polgármestere szintén közösségi oldalán reagált a történtekre. Mint írta, a híd leomlása „szomorú eseményként marad meg a közösség emlékezetében”, ugyanakkor hangsúlyozta: a városvezetés prioritásként kezeli a híd újjáépítését az eredeti formájában.
A polgármester utalt arra is, hogy az átkelő környezetében korábban térfigyelő kamerákat szereltek fel, de ezeket is tönkretették, így a vandalizmust nehéz volt megakadályozni.
Egy műemlék eltűnése – egy régió lelkiismeretének kérdése
Az Urmánczy-híd nem csupán közlekedési funkciót látott el, hanem szimbolikus szerepet is betöltött Maroshévíz közösségi identitásában. A híd évtizedekig állt ellen időnek, időjárásnak, történelmi változásoknak, ám a rendszerváltás után az állagmegóvása egyre kevésbé volt biztosított.
A Maroshévíz Infó portál nemrég külön is figyelmeztetett: 1990-ig a híd példás állapotban volt, ám azóta többször kellett küzdeni a megmentéséért. 2018-ban aláírásgyűjtés indult a felújítás érdekében, amelynek hatására 2020-ban még sor került egy kisebb tatarozásra. A rongálások azonban ezt követően is folytatódtak, és az időjárás mellett az emberi felelőtlenség is nagyban hozzájárult a mostani katasztrófához.
Hasonló sors, különböző végkimenetelek
A térségben egykor több hasonló fedeles híd is létezett, ezek közül mára csak néhány maradt meg. Gyergyószárhegyen és Hordón (George Cosbuc) még áll ilyen híd, utóbbit komoly összefogással sikerült megmenteni és felújítani.
Az Urmánczy-híd története nemcsak a helyi közösség vesztesége, hanem intő példa is lehet arra, hogyan pusztul el a kulturális örökség, ha nem kap időben figyelmet, törődést és védelmet. Most a kihívás az, hogy az újjáépítés során ne csupán a formáját, hanem a jelentőségét is vissza tudják adni ennek a kivételes értékű hídnak.
