A vadvirágok mérgező fémeket vehetnek fel a városi talajból, és ezeket átadhatják a beporzóknak – derült ki egy tanulmányból.
A Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy olyan gyakori növények, mint a fehér here és a szulákkeserűfű, amelyek kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a beporzók számára a városokban, képesek arzént, kadmiumot, krómot és ólmot felhalmozni a szennyezett talajból.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a fémek károsíthatják a méhek és más beporzók egészségét, ha azok szennyezett nektárral táplálkoznak. Ez a populációk csökkenéséhez és elhulláshoz vezethet. Még alacsony fémkoncentrációjú nektár is károsíthatja a méhek tanulási és memóriaképességeit, ezáltal rontva a táplálékszerző képességüket.
A szennyezett talaj általában korábban beépített vagy ipari területeken található, ahol az épületekből és gyárakból származó szennyező anyagok beivódtak a földbe. A kutatók most azt javasolják, hogy a városi területeket a vadvirágok telepítése előtt vizsgálják meg és szükség esetén tisztítsák meg.
A kutatás, amely az Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban jelent meg, az iparosodás utáni Cleveland városában (Ohio, USA) zajlott. A városban több mint 33 700 elhagyatott telek található, mivel az emberek fokozatosan elköltöztek a térségből. Cleveland egykor jelentős központja volt a vas- és acéliparnak, a kőolajfinomításnak és az autógyártásnak – mind olyan iparágak, amelyek fémekkel szennyezhetik a talajt.
A kutatók népszerű beporzó-növények nektárját vonták ki és vizsgálták, amelyeket önvetőként a város számos pontján találtak. Az elemzések szerint az ólom volt a leggyakoribb és legnagyobb koncentrációban előforduló szennyező, de különböző növényfajok eltérő mennyiségű és típusú fémet halmoztak fel.
A kék virágú mezei katáng (Cichorium intybus) tartalmazta a legtöbb fémet, ezt követte a fehér here (Trifolium repens), a vadmurok (Daucus carota) és a szulákkeserűfű (Convolvulus arvensis).
A világ városai általánosságban szembesülnek a talaj fémes szennyezésével, és a szennyezettség szintje általában a város korával arányosan nő. A főbb források közé tartozik a cementpor és a bányászat is.
A jelentés szerzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy senkit nem szeretnének elrettenteni a vadvirágok ültetésétől.
Dr. Sarah Scott, a Cambridge-i Egyetem Zoológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány első szerzője így nyilatkozott:
„Nagyon fontos, hogy legyenek vadvirágok, amelyek táplálékot biztosítanak a méheknek, ugyanakkor az eredményeink nem azt jelentik, hogy ne ültessünk ilyen növényeket a városokban.”
„Azt reméljük, hogy ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a talaj egészsége is kulcsszerepet játszik a méhek egészségében. Mielőtt városi területeken vadvirágokat ültetnénk a beporzók vonzására, fontos figyelembe venni az adott földterület múltját, és ha szükséges, utánanézni, hogy van-e elérhető helyi talajvizsgálati és tisztítási szolgáltatás.”
