A Szaturnusz lenyűgöző új rekordja: már 274 holdja van – de meddig számít valami holdnak?
A gyűrűs bolygó ismét történelmet írt
A Szaturnusz mindig is lenyűgözte az égbolt szerelmeseit hatalmas gyűrűivel és a hozzá tartozó, egyre bővülő holdrendszerével. Most újabb rekord dőlt meg: Edward Ashton (Academia Sinica, Tajvan) és nemzetközi kutatócsoportja a Canada-France-Hawaii teleszkóp segítségével 128 új holdat azonosított, így 274-re nőtt az ismert szaturnuszi kísérők száma.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) már el is fogadta a felfedezést – a kérdés most már csak az: hol a határ a hold és az űrbeli törmelék között?
Így fedezték fel a láthatatlan holdakat
A kutatók egy különleges módszert alkalmaztak: hosszú expozíciós idejű felvételeket készítettek, miközben a teleszkóp a Szaturnuszt követte. Ez trükkösen azt eredményezte, hogy a csillagok a képeken elmosódott vonalakat rajzoltak, míg a bolygóhoz képest lassan mozgó holdak pontszerűek maradtak – így váltak láthatóvá azok az égitestek is, amelyeket korábban elkerültek a megfigyelések.
A képeket digitálisan összegezték, majd az így kapott nagy érzékenységű felvételeket alaposan átvizsgálták – és ennek köszönhetően valóban új, eddig ismeretlen objektumokat találtak.
2-4 kilométeres túlélők az űr törmelékmezőjében
Az újonnan felfedezett égitestek mérete 2 és 4 kilométer között mozog. A kutatók szerint ezek a kis holdak ősi kozmikus ütközések során születhettek – olyan nagyobb holdak maradványai lehetnek, amelyek egymásnak csapódva millió, sőt milliárd éveken át keringtek a Szaturnusz körül.
Az is figyelemre méltó, hogy a bolygó gyűrűrendszere is hasonló eredetű, és abban porszemektől hegységméretű tömbökig minden megtalálható. Épp ezért nem is olyan egyszerű meghúzni a határt: mi számít holdnak, és mi csak egy törmelékdarabnak?
Jön a nagy kérdés: mi az, hogy hold?
A jelenlegi szabályozás szerint a Nemzetközi Csillagászati Unió az 1 km-nél nagyobb objektumokat tekinti érdemesnek arra, hogy nevet kapjanak. De a Szaturnusz új holdjainak sokasága azt mutatja: időszerű újragondolni, mi a hold pontos definíciója.
Mike Alexandersen, a Minor Planet Center kutatója szerint is szükség van egy méret szerinti alsó határ meghatározására. A javaslatok szerint ez 1 km és 1 méter között húzódhat majd, de a döntés az IAU kezében van.
Kanadai őslakos nevek vagy nyilvános szavazás?
A felfedezés elismerésével Ashton és csapata jogosult nevet javasolni az új holdak számára. Már fel is vették a kapcsolatot egy kanadai őslakosokat képviselő szervezettel, hogy közösen válasszanak neveket a kis égitestekhez – de az is felmerült, hogy nyilvános névadási pályázatot hirdetnek.
Ez nemcsak tudományos, hanem kulturális esemény is lehet: a világ minden tájáról érkezhetnek névjavaslatok az eddig néma, sötétben keringő apró égitestek számára.
A jövő: ez még csak a kezdet?
A jelenlegi 274 hold csak a jéghegy csúcsa lehet. A kutatók szerint akár több ezer hasonló méretű kísérő is keringhet a Szaturnusz körül, amelyeket még nem fedeztünk fel. A jövőbeli kutatásokhoz azonban új technológiákra és pontosabb műszerekre lesz szükség.
A Szaturnusz így nemcsak a leglátványosabb, de a legtitokzatosabb bolygó is marad a Naprendszerben – és ki tudja, hány kicsiny hold vár még arra, hogy felfedezzük.
