Gautama Sziddhárta – a herceg, aki megvilágosodott
2588 évvel ezelőtt, a hagyomány szerint i.e. 563-ban született Gautama Sziddhárta, a buddhizmus alapítója, akinek tanításai máig több százmillió ember életére vannak hatással. A születésének évfordulója jó alkalom arra, hogy felidézzük az életét, útját és azt az örökséget, amelyet a világra hagyott.
Egy védett világban született herceg
Gautama Sziddhárta a mai Nepál területén fekvő Lumbiníban látta meg a napvilágot, egy előkelő sakja nemzetségben. Apja, Suddhódana király mindent megtett, hogy fiát megóvja a világ szenvedéseitől: fényűző palotában nevelte, bőséggel ellátta mindennel, amit csak kívánhatott. A jóslatok szerint Sziddhárta vagy nagy uralkodóvá, vagy nagy vallási vezetővé válik majd. Apja természetesen azt szerette volna, hogy fia a földi hatalom útját választja.
A négy találkozás: szembesülés a valósággal
Minden védelem ellenére Sziddhárta húszéves kora körül titokban elhagyta a palotát, és négy sorsfordító találkozásban volt része: látott egy öreg embert, egy beteget, egy halottat és végül egy vándorszerzetest. Ezek az élmények döbbentették rá, hogy az élet szenvedéssel teli, és hogy a gazdagság és hatalom nem ad választ az emberi lét fájdalmas kérdéseire.
A lemondás és a keresés útja
Sziddhárta 29 évesen elhagyta családját és vagyonát, hogy választ találjon a szenvedés megszüntetésének módjára. Éveken át tanult különböző vallási mesterektől, gyakorolta a legszigorúbb aszkézist, de rájött, hogy a szélsőségek – a fényűző élet éppúgy, mint az önsanyargatás – nem vezetnek a megvilágosodáshoz. Ehelyett a középút követését választotta.
A megvilágosodás pillanata
Egy nap a bodhi-fa (a megvilágosodás fája) alatt meditálva Gautama Sziddhárta elérte a megvilágosodást. Felismerte a Négy Nemes Igazságot: az élet szenvedéssel teli; a szenvedés oka a vágyakozás; a vágyakozás megszüntethető; és a megszüntetéshez a Nemes Nyolcrétű Ösvény vezet.
Ettől a pillanattól kezdve ő lett a Buddha, vagyis a „Felébredett”.
A tanítás útja
A megvilágosodás után Buddha negyvenöt éven át tanította az embereket India-szerte. Tanításai nem vallási dogmák voltak, hanem útmutatások a szenvedés megszüntetéséhez és a belső béke eléréséhez. Buddha hangsúlyozta az erkölcsös élet, a tudatosság és a bölcsesség fontosságát.
A buddhizmus, amely a tanításai alapján kialakult, hamarosan elterjedt egész Ázsiában, és ma is az egyik legnagyobb világvallás. Szellemi öröksége – a tudatosság, az együttérzés és a belső szabadság keresése – mára az egész világon ismertté vált.
Öröksége napjainkban
Gautama Sziddhárta tanítása a mai napig aktuális. A mindfulness (tudatos jelenlét) gyakorlatok, a meditáció és a békés együttélésre törekvés mind a buddhista filozófia örökségéből táplálkoznak. Buddha emlékeztetett arra, hogy az igazi boldogság nem a külső körülményekben, hanem a belső átalakulásban rejlik.
2588 év távlatából is érdemes újra és újra feltennünk a kérdést, amit Buddha tett fel önmagának: hogyan lehet valódi, tartós boldogságot találni egy változó és múlandó világban?
„Ne higgy el semmit pusztán azért, mert hallottad. Ne higgy el semmit csak azért, mert hagyományok őrizték meg. Ne higgy el semmit, mert sokan mondják. Ne higgy el semmit csak azért, mert egy bölcs mondta. Vizsgálj meg mindent, és ha saját tapasztalatod szerint hasznosnak találod, akkor fogadd el és élj vele.” – Gautama Buddha
És hogy mi az a Nemes Nyolcrétű Ösvény? Íme, és tanulj belőle:
A Nemes Nyolcrétű Ösvény (szanszkrit: āryāṣṭāṅgamārga) a buddhizmus egyik legfontosabb tanítása. Ez az az út, amelyet Buddha tanítása szerint követni kell a szenvedés megszüntetéséhez és a megvilágosodáshoz (nirvána) vezető úton.
A Nyolcrétű Ösvény a helyes megértés és helyes cselekvés rendszerét írja le. A nyolc elem három nagyobb csoportba osztható:
1. Bölcsesség (Prajñā)
Helyes nézet (sammā-diṭṭhi): A valóság megértése, különösen a Négy Nemes Igazság ismerete (a szenvedés, annak oka, a megszüntetés lehetősége és az oda vezető út).
Helyes szándék (sammā-saṅkappa): A vágyaktól, rosszindulattól és kegyetlenségtől való mentesség, a jóindulat és az együttérzés kifejlesztése.
2. Erkölcsi fegyelem (Śīla)
Helyes beszéd (sammā-vācā): Igazat mondani, kerülni a bántó szavakat, a pletykát és a hazugságot.
Helyes cselekedet (sammā-kammanta): Erkölcsös, ártalmatlan cselekedetek, például nem ölni, nem lopni, nem paráználkodni.
Helyes megélhetés (sammā-ājīva): Olyan foglalkozás, amely nem okoz ártalmat más lényeknek (pl. nem kereskedik fegyverekkel, kábítószerekkel, élőlényekkel).
3. Elmélkedés, meditáció (Samādhi)
Helyes erőfeszítés (sammā-vāyāma): A jó gondolatok erősítése és a rossz gondolatok gyengítése.
Helyes éberség (sammā-sati): Tudatosság a test, az érzések, az elme és a lelki jelenségek területén.
Helyes elmélyedés (sammā-samādhi): A tudat koncentrált állapotának (mély meditációnak) elérése.
A Nemes Nyolcrétű Ösvény nem egy sorban egymás után teljesítendő feladatok listája, hanem együtt, párhuzamosan fejlesztendő tulajdonságok rendszere. Buddha szerint, ha valaki e nyolc irányelvet követi, megszabadul a szenvedéstől, megtisztul az elméje és eléri a végső boldogságot.
