Rangos verseny a magyar zenei élet csúcsán
Három ismert zeneművész is versenybe szállt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori székéért – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A jelöltek: Farkas Gábor zongoraművész, Győriványi Ráth György karmester és Kelemen Barnabás hegedűművész.
A minisztérium megerősítette, hogy mindhárom pályázat megfelel a vonatkozó szabályozásnak és a kiírás feltételeinek, így a dokumentumokat továbbították az egyetem szenátusának. Az intézményvezető személyéről a szenátus javaslata alapján végül a köztársasági elnök dönt majd, miután a miniszter véleményezi a jelölést.
A rektori pozíció jelentősége
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, közismertebb nevén Zeneakadémia, a magyar zenei oktatás és kultúra legtekintélyesebb intézménye. A rektor nemcsak az oktatás és intézményi működés legfőbb irányítója, hanem a magyar klasszikus zenei élet egyik legbefolyásosabb pozícióját is betölti. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint olyan vezetőre van szükség, aki egyszerre biztosítja a nemzeti zenei örökség megőrzését, valamint továbbépíti az intézmény nemzetközi rangját.
A három pályázó: három különböző zenei univerzum
Farkas Gábor zongoraművész a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője, világszerte ismert szólista, a magyar zongorajáték egyik nemzetközi nagykövete. A Tokiói Zeneakadémián is tanított, és korábban már számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert. Oktatóként és intézményvezetőként is elismert szaktekintély.
Győriványi Ráth György karmester, a Magyar Állami Operaház korábbi főzeneigazgatója, aki a hazai és nemzetközi koncertéletben is aktív. Nevéhez fűződik több zenei újdonság magyarországi bemutatása, és pályája során különösen sokat tett a magyar operai és szimfonikus hagyományok megújításáért.
Kelemen Barnabás hegedűművész, karmester, kamarazenész, a Kelemen Kvartett alapítója. A Bartók-interpretációk elkötelezett tolmácsolója, valamint jelentős oktatói tapasztalatokkal is rendelkezik. Feleségével, Kokas Katalin hegedűművésszel közösen számos nemzetközi kamarazenei fesztivált szerveztek és vezettek.
A Zeneakadémia öröksége
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1875-ben alakult meg Liszt Ferenc kezdeményezésére, és azóta a magyar zenei kultúra ikonikus bástyája. Olyan legendás művészek és zenepedagógusok tanultak és tanítottak itt, mint Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Kurtág György. Az intézmény az utóbbi évtizedekben is megőrizte rangját, számos nemzetközi együttműködés részese, és mára az európai zeneoktatás egyik kiemelkedő műhelyeként tartják számon.
A Zeneakadémia 2013-ban újult meg teljes egészében, a műemléki épület patinás szépségét és a modern oktatás igényeit ötvözve. A koncertterem akusztikája világhírű, a növendékek pedig rendszeresen szerepelnek a legnevesebb zenei versenyeken és fesztiválokon.
Mikor születik döntés?
A pályázati eljárás következő lépése a szenátus véleményezése, majd ezt követően a kinevezésre vonatkozó döntést a köztársasági elnök hozza meg. A rektor megbízatása jellemzően 4-5 évre szól, és az intézmény szellemi irányvonalát alapvetően meghatározza.
Miért fontos ez az egész?
Nem csupán egy pozíció betöltéséről van szó: az új rektor felelőssége lesz, hogy az egyetem megtartsa presztízsét a 21. század technológiai és kulturális kihívásaival szemben, miközben új tehetségeknek ad teret és biztosítja a magyar zenei hagyományok élő továbbvitelét.
Az elkövetkező hetekben a zenei élet szereplői és a közvélemény figyelme a Zeneakadémia döntéshozó testületeire szegeződik – és nem túlzás azt mondani: az egész magyar kultúra jövője is.
