Akadémikusok tiltakoznának Orbán Viktor megjelenése ellen az MTA 200. évfordulós ünnepségén
Példátlan állásfoglalást fogadott el a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya a miniszterelnök március 15-i beszéde miatt
Erős nyilatkozattal reagált a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Orbán Viktor idei március 15-i beszédére, amelyben a miniszterelnök a „poloskázás” és „túlélések” nyelvét használva számos társadalmi csoportot célzott meg. Az akadémikusok szerint a beszéd „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át”, és határozottan elítélték annak tartalmát.
Jogilag is aggályos, erkölcsileg elfogadhatatlan
Az osztály állásfoglalása súlyos szavakkal bírálja a kormányfő retorikáját, különösen azt a részét, amelyben a beszéd „uszító jellegű dehumanizálást” alkalmazott. A nyilatkozat szerint különösen aggasztó az a kijelentés, miszerint „bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl”, amit a tudósok erkölcsileg elfogadhatatlannak és jogi felelősséget is felvetőnek tartanak. A beszédet veszélyes politikai és társadalmi gyakorlatnak nevezték, amely a társadalmi szolidaritást és az emberi méltóságot is sérti.
Előre jeleznek demonstratív kilépést
A Válasz Online információi szerint májusban kerül sor az MTA megalapításának 200. évfordulóját ünneplő közgyűlésre. Több akadémikus azonban már most jelezte: amennyiben Orbán Viktor megjelenne az eseményen, demonstratív távozással tiltakoznának jelenléte ellen. Az állásfoglalásban ez egyértelmű figyelmeztetésként is megjelenik, amit Halmai Péter, az osztály elnöke, Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Közszolgálati Egyetem professzora juttatott el az MTA elnökségéhez.
Kik állnak az állásfoglalás mögött?
A dokumentumot három elismert közéleti és tudományos szereplő terjesztette elő:
Földi András, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa,
Mihályi Péter, volt egészségügyi helyettes államtitkár, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora,
Vörös Imre, korábbi alkotmánybíró, az MTA rendes tagja.
Az osztály a dokumentumot ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el, ami a tudományos közösségen belüli példátlan konszenzusra utal. Az egyhangú döntés mutatja, hogy nem elszigetelt vagy politikai indíttatású megmozdulásról van szó, hanem alapvető erkölcsi és szakmai aggályok megfogalmazásáról.
Az MTA és a tudományos függetlenség kérdése
Az elmúlt években számos vita zajlott le a tudományos élet függetlenségének védelméről Magyarországon. Az MTA kutatóintézeti hálózatának elcsatolása, az állami finanszírozási gyakorlatok átalakítása és a tudományos döntésekbe való politikai beavatkozások már korábban is komoly feszültséget generáltak.
A mostani állásfoglalás azonban újabb szintre emeli ezt a konfliktust: a legtekintélyesebb magyar tudósok egy része nyíltan konfrontálódik a politikai hatalommal, és az ország legfontosabb tudományos eseményén sem hajlandó jelen lenni, ha az ünnepet a politikai szimbólumalkotás árnyékolja be.
Mi várható májusban?
Egyelőre nem tudni, hogy Orbán Viktor tervezi-e a részvételt az MTA jubileumi közgyűlésén. Az viszont biztos, hogy a tudományos közösség egy része nem hajlandó tovább hallgatni, ha a közéletben elhangzó üzenetek a gyűlöletkeltés, a kirekesztés vagy a tudományos szabadság határait feszegetik.
Az elkövetkező hetek tehát nemcsak a tudomány ünnepléséről, hanem a tudományos közösség önazonosságáról, bátorságáról és értékválasztásáról is szólni fognak. Az MTA alapításának 200. évfordulója így – akarva-akaratlanul – a hazai közélet egyik legfontosabb szimbolikus ütközőpontjává válhat.
