Kutyával a kamerák elé – különleges tárlatvezetéssel ünnepel a Mai Manó Ház
Április elsején négylábú vendégektől lesz hangos a budapesti Mai Manó Ház, ahol egyedülálló akcióval várják az állat- és fotóművészet-rajongókat: aki kutyájával érkezik, ingyenesen tekintheti meg Ylla: A modern állatfotózás születése című kiállítást.
Az ötlet nemcsak szívet melengető gesztus az állatbarátok felé, de egyben méltó tisztelgés is a magyar származású fotográfus munkássága előtt, aki életében először az állatokat tette a portréművészet valódi főszereplőivé.
Ylla – egy korszakalkotó fotóművész nyomában
Ylla, polgári nevén Koffler Kamilla, 1911-ben született Budapesten, majd Párizsban kezdte meg művészi pályáját. 1932-ben nyitotta meg első fotóműtermét, amely az elsők között specializálódott kifejezetten állatok portréfotózására.
Ellentétben a korabeli dokumentációs jellegű állatfotókkal, Ylla célja az volt, hogy modelljei egyéni arckifejezéseit, személyiségét is megragadja. A Mai Manó Házban most látható kiállítás a fotográfus életművét négy tematikus szekcióban mutatja be, egy különleges életút fontos állomásait követve.
Portrék bajuszos modellekről – a tárlat felépítése
1. Korai évek Párizsban (1930-as évek)
Az első szekció Ylla párizsi műtermébe és a városi állatkertek világába vezeti be a látogatót. Megjelenik például Ernest, a híres macska, akinek portréja ma már ikonikussá vált. Ezek a képek még háziállatokról készültek, de már itt érezhető a fotós pszichológiai mélysége, ahogy az állatok arcvonásait értelmezi.
2. Amerikai évek és gyerekkönyvek (1941–50-es évek)
A második szekcióban Ylla már az Egyesült Államokban dolgozik. Gyermekkönyvekhez készít képeket – oroszlánkölykökről, mókusokról, medvebocsokról – amelyek révén neve világszerte ismertté válik. Ezek a fényképek már szabadtéri környezetben készültek, és a természetközeli állatábrázolás új korszakát hozták el.
3. Afrikai expedíció (1952)
A harmadik egység Ylla egyik legnagyobb álmának megvalósulását mutatja be: a vadon élő állatok fényképezését természetes környezetükben. 1952-ben három hónapot töltött Kenyában és Ugandában. A kiállítás egyik legdrámaibb darabja is ebből az időszakból származik: egy támadó elefánt pillanatát örökítette meg egy életveszélyes helyzetben.
4. India és az utolsó képek (1955)
Az utolsó fejezet már Ylla indiai utazását mutatja be, ahol vallási körmeneteket és – örök kedvenceit – elefántokat fényképezett. Itt készült el utolsó felvétele is, amely egy bikakordéversenyen készült – azon az eseményen, ahol tragikus balesetben életét vesztette.
Egyedi atmoszféra: kutyával a kiállításra
A tárlat egyik különleges gesztusa az április 1-jei „kutyás nap”, amikor a látogatók házikedvencükkel együtt, díjmentesen tekinthetik meg a kiállítást. Ez nemcsak egy kreatív marketingfogás, hanem Ylla szellemiségéhez is mélyen kapcsolódik: egy olyan művész örökségét ünnepli, aki az állatok érzelmi világát akarta megmutatni az embereknek.
Kortárs párhuzam: Szabó Dezső – Jelenség
A Mai Manó Ház nemcsak a múlt, de a jelen fotóművészetének is teret ad. Szabó Dezső Jelenség (Phenomenon) című tárlata természeti erőhatásokat – például villámcsapást, vulkánkitörést – vizsgál képi úton, miközben egyfajta meditatív és filozófiai értelmezést is kínál a természeti jelenségek mögötti emberi tapasztalásról. A kiállítás a természet és ember kapcsolatát újragondoló fotográfiák segítségével vezet el bennünket a látás és érzékelés határterületeire.
Kulturális központ, új élményekkel
A kiállítások április 6-ig látogathatók, a Mai Manó Ház pedig továbbra is a nemzetközi és hazai fotóművészet egyik legjelentősebb bemutatóhelye. Az Ylla-kiállítás különlegessége nem csupán tematikájában, hanem művészi üzenetében is kiemelkedő: megmutatja, hogyan lehet az állatokat – érző, létező egyéniségekként – a fényképezőgép lencséjén keresztül láttatni.
Ha valaha is szeretnél elmerülni az állati érzelmek és az emberi tekintet találkozásában, akkor Ylla kiállítása épp neked való – és ha kutyád is veled tart, garantáltan ő is jól érzi majd magát.
