Fórum – Matzon Ákos nyolcvanadik születésnapján új kiállítással jelentkezik
Matzon Ákos, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, aki több mint fél évszázada él Solymáron, idén ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Az évfordulóhoz kapcsolódóan Fórum – a szépség keresése címmel nyílik kiállítása április 2-án a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában, melyet Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész nyit meg. A tárlat május 8-ig lesz látogatható, és egy különleges életmű lenyomatát mutatja be.
A tér mint lelkiismeret és kérdés
Matzon Ákos eredetileg építésznek készült, és nem is tagadja, hogy ez a háttér meghatározó számára festészetében is. „Az én lelkem változatlanul egy építészé” – vallotta korábban, és valóban: geometrikus, precízen szerkesztett formái a térépítés logikájából táplálkoznak. Művészetének egyik központi dilemmája, hogy miként lehet sík felületen megragadni a tér dimenzióit – ezt a kérdést nem csupán formai, hanem szellemi síkon is feszegeti.
Az ő világában a geometria nem pusztán vizuális játék, hanem spirituális jelentésrétegekkel telített nyelv. Matzon az absztrakciót nem úgy fogja fel, mint a látvány világtól való teljes elszakadást, hanem mint a valóság mélyebb, archetipikus rendjéhez való közelítést. Ahogyan a festő maga fogalmaz: „Maradjunk abban a naiv, boldog illúzióban, hogy a létezésben és gondolatban is ez a szellemi ill. valóságos tér szabadon a rendelkezésünkre áll.”
A nonfiguratív művészet következetessége
Matzon Ákos pályája abban is különleges, hogy szinte példátlan következetességgel ragaszkodott a nonfiguratív festészethez. Míg az absztrakt művészek többsége a figuratív ábrázolás felől indult el, nála nem volt ilyen átmeneti korszak. Konok Tamás – akit mesterének tekint – még festett figuratív műveket pályája elején, ám Matzon már első alkotásaiban is a geometrikus absztrakció nyelvét beszélte.
Ez a következetesség az építészeti logika mellett spirituális törekvéseiből is fakad. Matzon a síkok és formák világát nem elégszik meg formai szinten kezelni: számára ezek a transzcendens rend hordozói. Az alkotás folyamatában az univerzum rendjét, a létezés határait és lehetőségeit vizsgálja – ugyanazt a kérdést, amit filozófusok, teológusok és zeneszerzők is évszázadok óta feltesznek.
Zene, filozófia és geometria találkozása
A kiállításon látható munkák intellektuális mélységét jól példázza, hogy Matzon gondolatvilágában egyaránt helyet kap Johann Sebastian Bach barokk zenéje és Teilhard de Chardin teológiai víziója. A geometriát itt nem csupán vizuális rendként, hanem időtlen, spirituális struktúraként jeleníti meg, amely a zene szerkesztettségéhez, a gondolkodás belső logikájához is kapcsolódik.
Korábbi kiállításnak kurátora, Rockenbauer Zoltán szerint: „Miközben mérnökileg, precízen szerkesztett munkái hűvös objektivitást sugallnak, talán a legmegkapóbb bennük mégis az az érzelemgazdagság és humánum, ami minduntalan ott bujkál a művek hátterében.” Ez az egyidejű távolságtartás és érzelmi telítettség adja Matzon művészetének sajátos atmoszféráját, amely túlmutat a formák világán.
Egy életpálya az Omega felé
„Az én életutam is elindult – döcögött vagy száguldott –, kocog manapság is. Az igazán izgalmas titok, hogy a jövőben hová, merre tart. Remélem, egyszer Úton az Ómega felé, ezt is megtudom” – írja a művész egyik kiállításához kapcsolódó gondolatában. Ez a személyes vallomás nemcsak az életút lezáratlan nyitottságát, hanem egy szellemi utazás irányát is jelzi.
Matzon Ákos művészete nemcsak a geometria és az absztrakció világába vezeti be a nézőt, hanem egy spirituális világképbe is bepillantást enged. A Fórum – a szépség keresése című kiállítás ennek az életműnek ünnepe, összegzése és folytatása egyszerre – egy nyolcvanéves művész örök kérdései és válaszkeresései formában öntve.
A legfrissebb képzőművészeti cikkek
