Élményolvasó – John Lewis Gaddis: A nagystratégiáról
Korunk egyik neves amerikai történésze nemcsak a hidegháború kiemelkedő kutatója, ebben a munkájában a történelem áramlását, eltérüléseit, csomópontjait és jelentős elágazásait, a nagy egyéniségek eseményekre gyakorolt hatásának természetrajzát vizsgálja, lebilincselően könnyed, világos stílusban, amelynek jaj, de ismerős ellentéte a zavaros mondandó süketelésbe burkolózó, könyvespolcokat megtöltő homályos iskolája.
Gaddis ellenben merészen gondolkodik, úgy foglalja össze élete felhalmozott történelmi tudását, az úgynevezett nagystratégiákat, hogy a lényegre koncentrál államvezetési elgondolások elemzésével. Mintázatokat igyekszik kirajzolni, a nagy vezetők és gondolkodók típusait is megrajzolva: a magabiztosan változtató sündisznót és a mindig alkalmazkodó rókát.
És közben felvillan Xerxész megfékezhetetlen ambíciója, Periklész fordulata az elnyomás felé, Octavianus önuralma, Machiavelli életteli könnyedsége, I. Erzsébet gyilkos türelme, Napóleon tévedése a törekvések javára a képességekkel szemben, Lincoln józan esze, Wilson romboló álmodozásai, Roosevelt rögtönzőképessége.
Gaddis páratlanul izgalmas történelmi utazásában az eszmék és a cselekvések kötőanyagait is megpillantjuk, s a kettő közti kapcsolat színeit és fonákjait. Kiderül, miért Tolsztoj Háború és békéje az egyik legerősebb elméleti történeti munka, lett légyen habár irodalmi nagyregény – ekképpen a fantázia szerepe is előkerül a politika alakításában.
Gaddis műve a stratégiai gondolkodás mestermunkája, egy olyasfajta megközelítés, amely egy pillanatra sem téveszti szem elől a kreatív valósághoz ragadtságból következő változtatni tudás dicséretét a történeti merevséggel, ideológiákkal és hübrisszel szemben.
Átkelünk vele okos derűvel a történelmen, hogy felismerhessük annak szükség- és törvényszerűségeit, mindenféle egyetlen igazság kihirdetése vagy traktálása nélkül. Többet én nem is várok a múlt nyersanyagával vagy éppen bontott tégláival dolgozó mesterektől.
John Lewis Gaddis amerikai történész, a hidegháborús történelem világszerte elismert szakértője. 1941-ben született, a texasi Austin College-ban végzett, majd doktori fokozatát a Texasi Egyetemen szerezte. Pályafutása során olyan egyetemeken tanított, mint az Ohioi Egyetem és a Yale Egyetem, ahol a Robert A. Lovett professzori címet viseli.
Munkássága és fő művei
Gaddis legismertebb műve a The Cold War: A New History (A hidegháború – Egy új történelem), amely közérthetően, mégis szigorú tudományos alapokon mutatja be a 20. század geopolitikai küzdelmeit. Más fontos könyvei:
Strategies of Containment – az amerikai külpolitikai doktrínák elemzése George F. Kennantól a vietnámi háborún át a Reagan-doktrínáig;
George F. Kennan: An American Life – monumentális életrajz, amelyért Pulitzer-díjat kapott;
On Grand Strategy – a történelem, a politika és a hadművészet kapcsolatát vizsgálja klasszikus szerzőkön és vezetőkön keresztül.
Gondolkodásmódja
Gaddis műveit az egyensúlykeresés, az erő és erkölcs, valamint a történelmi távlatok iránti érzékenység jellemzi. Több könyvében is hangsúlyozza a stratégiai gondolkodás és a hosszú távú vízió szerepét a politikai döntéshozatalban. Egyszerre kritikus és realista, akit nem fog el sem a romantikus idealizmus, sem a cinikus hatalomimádat.
Munkái közérthetőek, mégis mélyek, ezért nemcsak akadémiai körökben, de a tágabb olvasóközönség körében is népszerűek. Gaddis a történelmet nem csupán múltként kezeli, hanem a jelen értelmezésének és a jövő alakításának eszközeként.
