„Magamban viselt világ” – Elhunyt Tamás Menyhért, a bukovinai magyar sors krónikása
Életének 85. évében elhunyt Tamás Menyhért Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MMA. Halálával a kortárs magyar irodalom egyik legkülönlegesebb hangú, a történelmi emlékezetet és kollektív sorsélményt mély líraisággal ötvöző alkotója távozott.
Tamás Menyhért 1940. július 24-én született a bukovinai Hadikfalván, és életművét végig áthatotta szülőföldje, a bukovinai székelyek drámai történelmi tapasztalata.
Lírai és prózai műveiben következetesen adta vissza a kitelepítések, szétszóratás, meg nem értettség fájdalmát, ugyanakkor hitelesen beszélt a túléléshez szükséges tartásról, szelíd dacról és közösségi emlékezetről.
A MÚOSZ Újságíró Iskolájának elvégzése után a Hírlapkiadó Vállalat, majd a Népszava szerkesztőségében dolgozott: irodalmi és kulturális rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként is formálta a hazai közbeszédet. Irodalmi pályáján ugyanakkor a szerkesztői munkánál jóval mélyebbre ható nyelvteremtő törekvések jellemezték: „epikus hajlamú lírikusnak” tartotta magát, aki látomásos, a népköltészetből merítő szimbolikával formálta meg a 20. század magyar tragédiáit.
Műveiben – köztük Tanúságtevők, Vigyázó madár, Trianon szédületében, Az én Tamásim, Magamban viselt világ – egy sajátos, tárgyias történetmondás és a történelmi hitelesség ötvöződik.
Verseskötetei, regényei a kollektív kisebbségi sors megrázó lenyomatai, amelyekben a Kárpát-medencei magyarság hangja artikulálódik.
Fordításai, esszéi és irodalomszervezői munkája egyaránt azt bizonyítják, hogy Tamás Menyhért nemcsak íróként, de közéleti gondolkodóként is meghatározó személyiség volt.
Pályáját rangos elismerések sora kísérte: József Attila-díj (1984), Magyarország Babérkoszorúja díj (2015), Kossuth-díj (2019), Magyar Örökség díj (2023), a Nemzet Művésze cím (2024), továbbá a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává is választották.
A Magyar Művészeti Akadémia tagjaként 2011-től aktívan részt vett az intézmény munkájában, 2014 és 2020 között elnökségi tagként is.
Tamás Menyhértet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Távozása pótolhatatlan veszteség, de életműve – a „magában viselt világ” – tovább él, tanúságot téve a hűségről, a fájdalom poéziséről, a gyökerek megrendítő mélységéről.
Tamás Menyhért haikui
HALÓDÓ TISZTÁS
Szép versek 1977, Magvető Kiadó, Budapest, 1988, 342-343. oldal
Lélegzetem a
légszomjas fáké
*
Felhőkbe mártózik
a kiapadt forrás
*
Hallgatag harkály
szögeli csöndjét
egyre sűrűbben
*
Gyakorta-más-szél
vallat gyökeret
