Beethoven betegségei és a DNS-vizsgálat meglepő eredményei
Ludwig van Beethoven halála óta közel két évszázad telt el, de a világhírű zeneszerző egészségi állapotának rejtélyei máig foglalkoztatják a kutatókat. Az 1827 márciusában elhunyt művész hosszú éveken át szenvedett különböző betegségektől, amelyek közül a legismertebb a progresszív hallásvesztése volt. Egy friss DNS-vizsgálat azonban új megvilágításba helyezte a zeneszerző egészségi állapotát és halálának okát.
A betegség, amely megpecsételte Beethoven sorsát
Beethoven 20-as évei végén kezdte tapasztalni hallásának romlását. Kezdetben fülzúgás kínozta, amely fokozatosan a hangos zajok iránti csökkent tűrőképességhez vezetett, majd elveszítette a magas hangok érzékelésének képességét. 1818-ra teljesen megsüketült, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette számára az élő zenei előadásokat.
Bár továbbra is komponált – például ebben az időszakban születtek meg a híres késői vonósnégyesei és a 9. szimfónia –, halláskárosodásának pontos okát sem a kortárs orvosok, sem későbbi kutatók nem tudták megállapítani.
A zeneszerző testi szenvedései azonban nem korlátozódtak csupán hallásának elvesztésére. Már fiatal felnőttkorától kezdve krónikus hasi fájdalmakkal és időszakos, súlyos hasmenéssel küzdött, amelyek életének végéig elkísérték. 1821-ben az első jelek arra utaltak, hogy mája is károsodott. Ezek a tünetek valószínűleg jelentősen hozzájárultak korai halálához.
Egy hajtincs, amely új válaszokat hozott
Beethoven halálát követően számos hajtincse megmaradt különböző gyűjtők és múzeumok birtokában. Egy 2007-es vizsgálat egyik ilyen hajfürtöt elemezve azt feltételezte, hogy a zeneszerző szervezetében veszélyesen magas ólomszint volt, ami hozzájárulhatott halálához.
Az ólommérgezés gondolata nem volt alaptalan, hiszen Beethoven korában az ólommal kezelt borok és az orvosi kezelések gyakran tartalmaztak ólmot.
Azonban egy 2023-ban publikált DNS-vizsgálat ezt az elméletet megcáfolta. Kiderült, hogy az elemzett hajszálak egyáltalán nem Beethoventől, hanem egy ismeretlen nőtől származtak. A kutatók hitelesebb forrásból származó hajminták genetikai vizsgálatát végezték el, és ezzel sikerült feltárni egy újabb meglepő felfedezést: Beethoven valószínűleg hepatitis B-fertőzést hordozott, ami hozzájárulhatott májbetegségéhez és korai halálához.
A rejtélyek tovább bonyolódnak
Bár a hepatitis B-fertőzés bizonyított, a kutatók továbbra sem találtak konkrét genetikai magyarázatot Beethoven hallásvesztésére vagy gyomor-bélrendszeri panaszaira. Johannes Krause biokémikus, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa a kutatás kapcsán elmondta, hogy nem sikerült olyan genetikai mutációt azonosítani, amely egyértelműen magyarázná ezeket a betegségeket. A hepatitisz pontos forrása is ismeretlen maradt.
Egy másik különös felfedezés a zeneszerző családfájához kapcsolódik. A kutatók Beethoven apai ági leszármazottaival hasonlították össze a hajmintákból kinyert Y-kromoszómát, és meglepő eltérést találtak.
Az eredmények arra utalnak, hogy Beethoven egyik elődjénél – valamikor 1572 és 1770 között – házasságon kívüli születés történt, amely eltérést eredményezett a család genetikai vonalában. Ez a felfedezés nemcsak Beethoven életével kapcsolatos kutatásokat érinti, hanem a zeneszerző felmenőinek családtörténetét is újraírhatja.
A tudomány és Beethoven öröksége
Bár a DNS-vizsgálatok nem adtak végleges választ a zeneszerző minden egészségügyi problémájára, a kutatás mégis közelebb vitt minket a zeneszerző testi szenvedéseinek megértéséhez.
A hepatitis B jelenléte, a genetikai rendellenességek hiánya és a családi titkok felfedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk Beethoven életéről.
A kutatások folytatódnak, és elképzelhető, hogy a jövőben további genetikai és törvényszéki elemzések még pontosabb válaszokat adhatnak. Egy biztos: Beethoven nemcsak művészetével, hanem rejtélyes egészségi állapotával is továbbra is foglalkoztatja a tudomány világát.
(Forrás: ScienceAlert)
