Megalakult a Vidéki Független Színházi Szövetség
Egy új szakmai közösség születése
Hosszú előkészítő munka után hivatalosan is megalakult a Vidéki Független Színházi Szövetség (VFSZ), amelynek célja, hogy szakmai és érdekképviseleti közösségként támogassa a független színházi szféra fejlődését és elismertségét Magyarországon. Az új szervezetről és annak céljairól Kancsár Orsolya, a Szegedi Pinceszínház és a szentesi Tóth József Színház igazgatója, egyben a VFSZ elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot.
Miért van szükség erre a szövetségre?
A független színházak világa rendkívül sokszínű és szerteágazó. Egyes alkotók alkalmi társulásként működnek, mások állandó, helyszínhez nem kötött formációban hoznak létre előadásokat, de vannak olyanok is, akik üzleti alapú modellben üzemeltetik színházukat. A most létrejött szövetség azonban elsősorban azokra a vidéki független színházakra koncentrál, amelyek saját épülettel és társulattal rendelkeznek, így működésükben a kőszínházak struktúráját követik.
Ezek az intézmények állandó szakmai stábbal dolgoznak, közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, és hosszú távon elkötelezettek a közönség kiszolgálása mellett. Míg méretük gyakran kisebb, mobilitásuk és rugalmasságuk révén olyan helyekre is eljuttatják a színházi élményt, ahová más intézmények nehezebben érnének el. Kancsár Orsolya szerint éppen ezek a sajátosságok tették szükségessé egy olyan szervezet megalakulását, amely kifejezetten ennek a színházi formának az érdekeit képviseli.
A vidéki független színházak szerepe
A vidéki független színházak jelentős szerepet töltenek be a helyi közösségek kulturális életében. Előadásaikkal és programjaikkal hozzájárulnak a kulturálisan hátrányos helyzetű települések fejlődéséhez, és gyakran működnek együtt a nagyobb vidéki kőszínházakkal.
Bár működésük eltér a fővárosi vagy nagyvárosi színházakétól, ezek az intézmények elengedhetetlenek a magyar színházi élet sokszínűségéhez. A mobilitásuk lehetővé teszi, hogy szűkebb közösségekhez is eljuttassák a minőségi színházi élményt, így a művészet hozzáférhetőbbé válik a nagyvárosoktól távolabb élők számára is.
Közös célok és kihívások
A Vidéki Független Színházi Szövetség célja egyértelmű: egyesíteni az erőforrásokat, és közösen keresni megoldásokat a vidéki független színházak közös problémáira. Ennek érdekében a szervezet a következő területeken kíván aktív szerepet vállalni:
Érdekképviselet: A vidéki független színházak speciális működési feltételeinek figyelembevételével igyekszik elérni, hogy a támogatási rendszerek igazodjanak ezekhez az intézményekhez.
Fenntartható finanszírozás: Az egyik legnagyobb kihívás a hosszú távú stabil működés biztosítása, amelyhez megfelelő finanszírozási modellek kidolgozására van szükség.
Szakmai együttműködések: A szövetség közös projektek, fesztiválok és képzések szervezésével kívánja elősegíteni a tagok közötti tapasztalatcserét és együttműködést.
Jogi és szakmai támogatás: A fenntartható működés érdekében a szervezet jogi és szakmai segítséget nyújt a tagintézményeknek, hogy hatékonyabban működhessenek a kulturális szférában.
Kik az alapító tagok?
A Vidéki Független Színházi Szövetséget hat vidéki színház alapította meg:
Szegedi Pinceszínház
Soltis Lajos Színház (Celldömölk)
Magyarock Dalszínház (Komárom)
Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg)
Mandala Dalszínház (Nyíregyháza)
Hármas Határ Színházi Társulás (Szentes)
A szervezet nyitott további csatlakozók számára, és várja azokat a független színházakat, amelyek azonos értékeket képviselnek, és szívesen részt vennének egy közös szakmai érdekképviseleti munkában.
Egy új korszak kezdete?
A Vidéki Független Színházi Szövetség megalakulása fontos mérföldkő lehet a magyar színházi életben. Az érdekképviseleti és szakmai együttműködés révén ezek az intézmények hatékonyabban képviselhetik érdekeiket, és hosszú távon hozzájárulhatnak a magyar színházművészet sokszínűségéhez és fejlődéséhez.
A következő időszakban kiderül, hogy milyen hatékonysággal tudja a szervezet elérni céljait, és milyen változásokat hozhat a vidéki független színházak működésében. Az azonban biztos, hogy egy erős és jól szervezett közösség nagyobb eséllyel tudja érvényesíteni érdekeit és biztosítani a kulturális értékteremtés fenntarthatóságát Magyarországon.
