A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményben fejezte ki tiltakozását Takaró Mihály író, irodalomtörténész és Döbrentei Kornél író, költő, publicista állami kitüntetése ellen. A szervezet szerint ezen kitüntetések ellentétesek az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével.
szeged.hu
A Mazsihisz közleménye
A Mazsihisz közleményében kifejtette:
„Nem találunk magyarázatot arra, hogy ezt a két antiszemita embert miért kellett 2025-ben is kitüntetni. Azt ugyanis nem fogadjuk el, hogy a munkásságuk alapján megérdemlik. Nem, nem érdemlik meg. Miképpen a magyar kultúra sem ezt érdemli.”
Takaró Mihály életútja és munkássága
Takaró Mihály magyar író, irodalomtörténész és tanár, aki pályafutása során több oktatási intézményben is tanított. Első diplomáját magyar-ének szakos tanárként szerezte a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 2005-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezető és menedzser szakán végzett. Neve összefonódott a Trianoni Szemle című ismeretterjesztő folyóirattal, amely a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kutatásokat és esszéket közölt.
Az elmúlt években Takaró Mihály nem csupán tudományos és írói munkásságával, hanem antiszemita és rasszista nézeteivel is ismertté vált. Kijelentései között szerepelt például, hogy „Kertész Imre nem magyar író”, a Nyugat folyóiratot „zsidó lapocskának” nevezte, Spiró Györgyről pedig azt mondta, hogy „nem is ember”. Esterházy Pétert kultúrarombolónak titulálta, akit szerinte nem kell tanítani. nepszava.hu
Döbrentei Kornél életútja és munkássága
Döbrentei Kornél író, költő és publicista, aki a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró iskolájában tanult 1974 és 1976 között. A rendszerváltás után a Hitel című irodalmi és művészeti folyóirat rovatvezetője és irodalmi szerkesztője volt, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Pályája során esszéket, gyermekregényeket és verseket is publikált.
Döbrentei Kornél azonban nemcsak írói munkásságáról, hanem antiszemita kijelentéseiről is ismertté vált. Egyik nyilatkozatában például így fogalmazott: „A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.” nepszava.hu
Korábbi kitüntetések és tiltakozások
Nem ez az első alkalom, hogy Takaró Mihály és Döbrentei Kornél állami kitüntetésben részesül, ami tiltakozást váltott ki. 2019-ben Takaró József Attila-díjat, míg Döbrentei Magyarország Babérkoszorúja-díjat kapott. Akkor a Mazsihisz így reagált:
„A két rasszista irodalmár párhuzamos kitüntetését – szeretnénk szólni – soknak tartjuk. Szerintünk be kellene ezt jobban osztani. Arra szeretnénk kérni a kulturális kormányzatot, hogy a legközelebbi március 15-én már csak egy rasszistát tüntessen ki, higgyék el, az is bőven elég lesz az ünnephez. Március 15-e ugyanis Döbrentei és Takaró rasszizmusának az ellenkezőjét, a befogadó, liberális nemzeteszme diadalát ünnepeli.” nepszava.hu
Az MTI reakciója a Mazsihisz közleményére
A Mazsihisz közleményét eljuttatta az MTI Közéleti Szerkesztőségéhez is, azonban az állami hírügynökség megtagadta annak kiadását a Nemzeti Közleménytár Szabályzatára hivatkozva. Indoklásuk szerint a közlemény nem lehet jogsértő, és nem sértheti mások személyhez fűződő jogait, így különösen nem lehet alkalmas más emberi méltóságának, becsületének vagy jóhírnevének megsértésére. hang.hu
A közéleti felelősség és az állami kitüntetések súlya
A Takaró Mihály és Döbrentei Kornél kitüntetése körüli vita egy szélesebb társadalmi és kulturális problémára is rámutat: milyen felelőssége van az államnak abban, hogy kiket ismer el hivatalosan a magyar kultúra és irodalom kiemelkedő alakjaiként. Egy állami kitüntetés nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem szimbolikus gesztus is, amely a közéletben betöltött szerep és az adott személy társadalmi hatásának elismerését fejezi ki.
Ezért is váltott ki a Mazsihisz tiltakozása ekkora visszhangot. Az elmúlt években számos esetben történt hasonló vita arról, hogy az Orbán-kormány kitüntetésekkel milyen politikai és ideológiai üzenetet kíván közvetíteni. A magyar kulturális élet több meghatározó szereplője és civil szervezetek is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az állami elismerések odaítélésénél a politikai szempontok sokszor felülírják az erkölcsi és szakmai mérlegelést.
Nemzetközi visszhang és közéleti kontextus
Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából sem elhanyagolható a kérdés, hogy az ország milyen értékeket és kulturális szereplőket emel ki hivatalosan. Az Európai Unió több tagállama és zsidó szervezetek korábban is aggályaikat fejezték ki az antiszemitizmus és a szélsőjobboldali retorika térnyerése miatt.
Nemzetközi jogvédő szervezetek, például a Rágalmazásellenes Liga (ADL) és a Zsidó Világkongresszus (WJC) már korábban is figyelemmel kísérték azokat az eseteket, amikor Magyarországon szélsőséges nézeteket valló személyek kaptak kiemelkedő állami elismerést. 2013-ban például az Egyesült Államok és Izrael nagykövetsége is tiltakozott Hóman Bálint egykori politikus és történész emlékművének felavatása ellen, akit a zsidótörvények egyik fő kidolgozójaként tartanak számon.
Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy a magyar kormány kitüntetési politikája nem csupán belpolitikai kérdés, hanem nemzetközi visszhangot is kelt, és hatással lehet Magyarország diplomáciai megítélésére.
Összegzés
A Mazsihisz tiltakozása rávilágít arra az ellentmondásra, amely az Orbán-kormány által hirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia és azon személyek kitüntetése között feszül, akiknek múltbeli kijelentései és nézetei ellentétesek ezzel az elvvel.
A legfrissebb művészet & politika cikkei
