Tiltakozás Takaró Mihály és Döbrentei Kornél állami kitüntetése ellen

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményben fejezte ki tiltakozását Takaró Mihály író, irodalomtörténész és Döbrentei Kornél író, költő, publicista állami kitüntetése ellen. A szervezet szerint ezen kitüntetések ellentétesek az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével.​
szeged.hu

A Mazsihisz közleménye

A Mazsihisz közleményében kifejtette:​

„Nem találunk magyarázatot arra, hogy ezt a két antiszemita embert miért kellett 2025-ben is kitüntetni. Azt ugyanis nem fogadjuk el, hogy a munkásságuk alapján megérdemlik. Nem, nem érdemlik meg. Miképpen a magyar kultúra sem ezt érdemli.” ​

Takaró Mihály életútja és munkássága

Takaró Mihály magyar író, irodalomtörténész és tanár, aki pályafutása során több oktatási intézményben is tanított. Első diplomáját magyar-ének szakos tanárként szerezte a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd 2005-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezető és menedzser szakán végzett. Neve összefonódott a Trianoni Szemle című ismeretterjesztő folyóirattal, amely a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kutatásokat és esszéket közölt. ​

Az elmúlt években Takaró Mihály nem csupán tudományos és írói munkásságával, hanem antiszemita és rasszista nézeteivel is ismertté vált. Kijelentései között szerepelt például, hogy „Kertész Imre nem magyar író”, a Nyugat folyóiratot „zsidó lapocskának” nevezte, Spiró Györgyről pedig azt mondta, hogy „nem is ember”. Esterházy Pétert kultúrarombolónak titulálta, akit szerinte nem kell tanítani. ​nepszava.hu

Döbrentei Kornél életútja és munkássága

Döbrentei Kornél író, költő és publicista, aki a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró iskolájában tanult 1974 és 1976 között. A rendszerváltás után a Hitel című irodalmi és művészeti folyóirat rovatvezetője és irodalmi szerkesztője volt, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Pályája során esszéket, gyermekregényeket és verseket is publikált. ​

Takaró Mihály
MTI/Koszticsák Szilárd

Döbrentei Kornél azonban nemcsak írói munkásságáról, hanem antiszemita kijelentéseiről is ismertté vált. Egyik nyilatkozatában például így fogalmazott: „A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.” ​nepszava.hu

Korábbi kitüntetések és tiltakozások

Nem ez az első alkalom, hogy Takaró Mihály és Döbrentei Kornél állami kitüntetésben részesül, ami tiltakozást váltott ki. 2019-ben Takaró József Attila-díjat, míg Döbrentei Magyarország Babérkoszorúja-díjat kapott. Akkor a Mazsihisz így reagált:​

„A két rasszista irodalmár párhuzamos kitüntetését – szeretnénk szólni – soknak tartjuk. Szerintünk be kellene ezt jobban osztani. Arra szeretnénk kérni a kulturális kormányzatot, hogy a legközelebbi március 15-én már csak egy rasszistát tüntessen ki, higgyék el, az is bőven elég lesz az ünnephez. Március 15-e ugyanis Döbrentei és Takaró rasszizmusának az ellenkezőjét, a befogadó, liberális nemzeteszme diadalát ünnepeli.” ​nepszava.hu

Az MTI reakciója a Mazsihisz közleményére

A Mazsihisz közleményét eljuttatta az MTI Közéleti Szerkesztőségéhez is, azonban az állami hírügynökség megtagadta annak kiadását a Nemzeti Közleménytár Szabályzatára hivatkozva. Indoklásuk szerint a közlemény nem lehet jogsértő, és nem sértheti mások személyhez fűződő jogait, így különösen nem lehet alkalmas más emberi méltóságának, becsületének vagy jóhírnevének megsértésére. ​hang.hu

A közéleti felelősség és az állami kitüntetések súlya

A Takaró Mihály és Döbrentei Kornél kitüntetése körüli vita egy szélesebb társadalmi és kulturális problémára is rámutat: milyen felelőssége van az államnak abban, hogy kiket ismer el hivatalosan a magyar kultúra és irodalom kiemelkedő alakjaiként. Egy állami kitüntetés nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem szimbolikus gesztus is, amely a közéletben betöltött szerep és az adott személy társadalmi hatásának elismerését fejezi ki.

Ezért is váltott ki a Mazsihisz tiltakozása ekkora visszhangot. Az elmúlt években számos esetben történt hasonló vita arról, hogy az Orbán-kormány kitüntetésekkel milyen politikai és ideológiai üzenetet kíván közvetíteni. A magyar kulturális élet több meghatározó szereplője és civil szervezetek is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az állami elismerések odaítélésénél a politikai szempontok sokszor felülírják az erkölcsi és szakmai mérlegelést.

Nemzetközi visszhang és közéleti kontextus

Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából sem elhanyagolható a kérdés, hogy az ország milyen értékeket és kulturális szereplőket emel ki hivatalosan. Az Európai Unió több tagállama és zsidó szervezetek korábban is aggályaikat fejezték ki az antiszemitizmus és a szélsőjobboldali retorika térnyerése miatt.

Nemzetközi jogvédő szervezetek, például a Rágalmazásellenes Liga (ADL) és a Zsidó Világkongresszus (WJC) már korábban is figyelemmel kísérték azokat az eseteket, amikor Magyarországon szélsőséges nézeteket valló személyek kaptak kiemelkedő állami elismerést. 2013-ban például az Egyesült Államok és Izrael nagykövetsége is tiltakozott Hóman Bálint egykori politikus és történész emlékművének felavatása ellen, akit a zsidótörvények egyik fő kidolgozójaként tartanak számon.

Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy a magyar kormány kitüntetési politikája nem csupán belpolitikai kérdés, hanem nemzetközi visszhangot is kelt, és hatással lehet Magyarország diplomáciai megítélésére.

Összegzés

A Mazsihisz tiltakozása rávilágít arra az ellentmondásra, amely az Orbán-kormány által hirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia és azon személyek kitüntetése között feszül, akiknek múltbeli kijelentései és nézetei ellentétesek ezzel az elvvel.

A legfrissebb művészet & politika cikkei

Megosztás: