Második világháborús hajóroncsok bukkantak elő a Dunából – történelmi emlékek a szárazság nyomán
Szokatlanul alacsony vízállás a Dunán
Az idei tél rendkívüli szárazsága és az átlagosnál jóval kevesebb hó felhalmozódása miatt a Duna vízszintje elérte a legkisebb hajózási szintet. A folyó Győr-Moson-Sopron vármegyei szakaszán jelenleg olyan alacsony a vízállás, hogy két második világháborús hajóroncs is előbukkant a folyó mélyéről – számolt be róla a Kisalföld.
A rendkívüli helyzet hátterében az áll, hogy az Alpokban és a Duna vízgyűjtő területein az átlagosnál sokkal kevesebb csapadék hullott, így az olvadás sem tudja pótolni a folyó vízhozamát. Az elmúlt napokban ugyan esett némi csapadék, de a vízszint emelkedése csak minimális mértékű lesz.
Két hajóroncs is látható a folyó sekély vizében
A Duna rejtett kincsei, az évtizedeken át víz alatt maradt hajóroncsok időről időre felszínre kerülnek, amikor a vízállás jelentősen csökken. Most két roncs vált megfigyelhetővé Győr közelében.
A Wotan motoroshajó roncsa Vámosszabadinál bukkant elő. Ez a hajó a második világháború idején süllyedt el, és leginkább a medvei hídtól lefelé, alacsony vízálláskor válik láthatóvá.
Az osztrák motoros vontató hajó 1929-ben épült Linzben, a gyártó a Climax Motorenwerke und Schiffswerft Linz A.G. volt. Gyártási száma 759, a hajó hossza 58,5 méter, szélessége 8,8 méter, maximális merülési mélysége pedig 1,10 méter volt. Motorteljesítménye összesen 800 lóerő volt, amelyet két darab hathengeres dízelmotor biztosított (2×400 Le).
Az Árpád hajóroncs a véneki mellékág felső részénél, egy sarkantyú végében rejtőzik. Ez a roncs szintén történelmi jelentőséggel bír, és ritkán látható teljes egészében.
A vízügyi szakemberek szerint a vízszint kismértékű emelkedése várható, de az előbukkanó hajóroncsok valószínűleg még egy ideig szemmel láthatók maradnak.
Történelmi emlékek a folyó mélyén
A második világháború alatt számos hajó süllyedt el a Dunában, főként a harci cselekmények és bombázások következtében. A folyó stratégiai szerepe miatt sok hajóval próbálták biztosítani a közlekedést és az utánpótlást, ám sokan közülük végül a víz mélyén végezték. Az alacsony vízállás most újra felszínre hozza ezeket a történelmi emlékeket, amelyek egyaránt érdeklik a kutatókat, a történészeket és az érdeklődő helyieket is.
A feltűnő hajóroncsok nemcsak látványosak, hanem egy-egy korszak lenyomatai is. A történelem iránt érdeklődők és a természet szerelmesei most egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlenül láthassák ezeket a maradványokat. Azonban a vízügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a hajóroncsokhoz nem tanácsos közel menni, mivel a szerkezetek instabilak lehetnek.
Bár a Duna alacsony vízállása komoly kihívásokat okoz a hajózás és a vízügyi szakemberek számára, egyben lehetőséget is ad arra, hogy egy pillanatra betekintsünk a múltba, és közelebb kerüljünk egy letűnt korszak emlékeihez.
Miért nem távolítják el ezeket a roncsokat a folyóból?
Ennek több oka is van:
Robbanásveszély és biztonsági kockázatok
A hajóroncsok gyakran tartalmaznak fel nem robbant lőszereket és robbanóanyagokat, amelyek komoly veszélyt jelentenek a kiemelés során. Például az 1980-as években a román hatóságok megpróbáltak kiemelni egy hajót, de az felrobbant, két ember halálát okozva.
Technikai és logisztikai kihívások
A roncsok kiemelése összetett művelet, amely speciális felszerelést és szakértelmet igényel. A hajókat darabokra kell vágni, a robbanószereket hatástalanítani kell, ami időigényes és veszélyes folyamat.
Pénzügyi korlátok
A kiemelési projektek jelentős költségekkel járnak. Például a szerbiai Prahovónál található roncsok eltávolításának becsült költsége 32 millió euró, és a munkálatok várhatóan öt évig tartanak.
Történelmi és kulturális megfontolások
Egyes hajóroncsok történelmi jelentőséggel bírnak, és a helyi közösségek emlékhelyekként tekintenek rájuk. Emiatt néha szándékosan hagyják őket a helyükön, hogy megőrizzék a múlt emlékeit.
Ökológiai szempontok
A roncsok eltávolítása befolyásolhatja a folyó ökoszisztémáját. A kiemelés során felkavarodó üledék és esetleges szennyező anyagok károsíthatják a vízi élővilágot.
Összességében a hajóroncsok eltávolítása a Dunából összetett feladat, amely számos tényezőtől függ, beleértve a biztonsági, technikai, pénzügyi, kulturális és ökológiai szempontokat is.
