A Concerto Budapest 2025. január 18-án különleges hegedűgálával tiszteleg a magyar hegedűművészet legendái előtt a Zeneakadémia Nagytermében.
Az est során négy kiemelkedő művész lép színpadra:
Lilia Pocitari, a 2023-as Bartók Világverseny győztese, Bartók Béla 2. hegedűversenyét adja elő.
Kelemen Barnabás Brahms D-dúr hegedűversenyét szólaltatja meg, amelyet a zeneszerző Joachim József számára komponált.
Abouzahra Mariam Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét interpretálja, amelyről Auer Lipót egykor azt mondta, hogy „játszhatatlan”.
Baráti Kristóf, a Concerto Budapest 2024/25-ös évadának művésze, Mendelssohn e-moll hegedűversenyét adja elő, amely a hegedűverseny műfajának időtlen alapműve.
Az est karmestere Keller András, a Concerto Budapest főzeneigazgatója lesz, aki így emlékezik:
„Idén lesz 20 éve, hogy meghalt mesterem, Kovács Dénes hegedűművész, a Zeneakadémia csodálatos egykori rektora, aki 47 éven át tanította hegedűsök nemzedékeit a Zeneakadémián. Egy éven belül elveszítettünk két nagy magyar hegedűs legendát, Rolla Jánost és Pauk Györgyöt. Január 18-án rájuk emlékezünk a Hegedűgálán.”
A koncert a magyar hegedűművészet gazdag hagyományait ünnepli, és emléket állít a nemrég elhunyt mestereknek, akik jelentős hatást gyakoroltak a zenei életre.
A gálaest programja:
Bartók Béla: 2. hegedűverseny – előadja Lilia Pocitari
Brahms: D-dúr hegedűverseny – előadja Kelemen Barnabás
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny – előadja Abouzahra Mariam
Mendelssohn: e-moll hegedűverseny – előadja Baráti Kristóf
A hegedűgála nemcsak a magyar hegedűművészet legendáinak állít emléket, hanem bemutatja a hangszer sokszínűségét és a művészek virtuozitását is.
A közönség számára felejthetetlen élményt ígér a klasszikus zene ezen kiemelkedő eseménye.
Két zenetörténete érdekesség a koncerthez kapcsolódóan:
1. Bartók Béla 2. hegedűversenye és az emigráció árnyéka
Bartók Béla 2. hegedűversenye 1937-ben készült, éppen abban az időszakban, amikor Bartók egyre inkább szembesült a fasizmus térhódításával Európában. Ez a mű nemcsak a magyar népzenei hagyományok iránti elkötelezettségét tükrözi, hanem annak a belső konfliktusnak is lenyomata, amelyet az egyre bizonytalanabb politikai helyzet keltett benne. Érdekesség, hogy a művet Zathureczky Edének, a kor egyik neves magyar hegedűművészének ajánlotta. A darab bemutatója a svájci Bázelben volt 1939-ben, ami Bartók életének egyik utolsó európai állomása volt, mielőtt az Egyesült Államokba emigrált volna.
2. Brahms és Joachim József barátsága
Brahms D-dúr hegedűversenye (1878) szoros baráti együttműködés eredménye volt Joachim Józseffel, a 19. század egyik legkiemelkedőbb hegedűművészével. Joachim nemcsak a darab technikai részleteiben segített Brahmsnak, hanem ő mutatta be a művet a világpremieren is. Érdekesség, hogy a darab egyik legkülönlegesebb momentuma a zárótétel, amelyben Brahms magyaros motívumokat is felhasznált – tisztelegve Joachim magyar származása előtt. Joachim később így nyilatkozott a műről: „Ez nem csupán egy hegedűverseny, hanem egy zenekari szimfónia, amelyben a hegedű a király.”
