Látványos építkezés zajlik a kalinyingrádi Oktyabrszkij szigeten, a 2018-as labdarúgó világbajnokságra átadott labdarúgó stadion szomszédságában: a moszkvai Bolsoj Színház, az Orosz Állami Színművészeti Intézet és a Tretyakov Galéria modern vonalvezetésű fiókintézményeit húzzák itt fel.
Az átadást az idei évre tervezték, de a munkálatokat át kellett ütemezni, az ukrajnai háborúra válaszul bevezetett európai szankciók miatt.
Moszkvából a repülőút mostanra egy jó órával, 2 óra 40 percre hosszabbodott meg , mert a repülőgépek az orosz légteret elhagyva kénytelenek nemzetközi vizek felett szállni a volt Königsbergbe. Vasúton és közúton a tilalom alá került áruk nem juthatnak be a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött enklávéba, a teherszállítás súlypontja a tengerre tevődött át.
„Az újkeletű nehézségek miatt a tervek megvalósítása csúszik, de átszerveztünk mindent, beleértve az üzleti életet. Átigazodtunk az európai országokról más piacokra, új szállítási láncok alakultak ki. A kulturális klaszter építésére vonatkozó tervek nem változtak, el fog készülni” – jelentette ki az MTI kérdésére Alekszej Beszprozvannih, a kalinyingrádi régió kormányzója.
Beszprozvannih új a poszton, elődje, Anton Alihanov május óta ipari és kereskedelmi miniszter, és most fontos szerepet játszik abban, hogy a régióban a világpolitika által kikényszerített váltás zökkenőmentesen történjen meg.
A legnyugatibb orosz régióban, ahol korábban BMW, KIA és Hyundai személyautókat, valamint Ford Cargo furgonokat gyártottak, most Kaiyi, BAIC, SWM, JMC és Foton elnevezésű autókat szerelnek össze, és a tervek szerint hamarosan beindulnak a Forthing és a Dongfeng Sokon gyártószalagjai is.
A növekvő hajóforgalom ellátására helyben kompokat építenek és működik a hadiipar is. December 9-én Kalinyingrádban Rádzs Nath Szingh indiai védelmi miniszter jelenlétében vonták fel a zászlót a Tushil fregattra, amely az indiai haditengerészet hetedik ilyen osztályú hajója. A nyolcadikat, a Tamalát 2025 tavaszán adják majd át.
„A beruházások mértéke a szankciós nyomás ellenére nem csökkent, hanem növekszik” – mondta a kormányzó, megjegyezve, hogy mások mellett kínai befektetőkről van szó.
A szentpétervári gazdasági fórumon több mint 250 milliárd rubelnyi befektetésről írtak alá szerződést 2030-ig, egyebek közt idegenforgalmi, lakásépítési projektekről, új vállalatokról, mezőgazdasági fejlesztésekről – tette hozzá.
A váltás érezhető a Königsberg leghíresebb fiáról, Immanuel Kantról elnevezett Balti Szövetségi Egyetemen is. A szintén épülő és hamarosan új főépülettel gazdagodó oktatási intézmény korábban európai, főleg baltikumi egyetemekkel kooperált. Ma Közép-Ázsia, Kína és India a fő partner, angol nyelvű képzésre a Dekkán félszigetről érkeznek hallgatók.
Az orosz külügyminisztérium és a helyi hatóságok által Kalinyingrádba meghívott nemzetközi újságírócsoport – köztük az MTI tudósítója – programja nem terjedt ki a két NATO-ország között létező, katonai objektumokban bővelkedő és az orosz Balti Flotta fő bázisául szolgáló régió biztonsági helyzetével való ismerkedésre. A kormányzó ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy Kalinyingrád megye számára fontos az élelmezés biztonsága, és a legtöbb vonatkozásban sikerült elérni az önellátást.
„Az elnök egy sor fontos döntést hozott a biztonságunk ügyében, ezért magabiztosak vagyunk” – fogalmazott Beszprozvannih.
Az anyaország határain kívül eső kalinyingrádi régió – az egykori Kelet-Poroszország – egyre fontosabb szerepet játszik az orosz belföldi idegenforgalomban, de a terület nem zárkózott el a nemzetközi turizmus elől sem. Az 1948-ban kitelepített németek és leszármazottjaik a kilencvenes évektől elkezdtek ide visszalátogatni, de a karácsonyi díszbe öltözött városokban az év végén, a helyiek szerint, gyakrabban hallani német, lengyel és litván beszédet.
A külföldiek beutazását nem korlátozták, az egymilliót alig meghaladó lakosú Kalinyingrád megyét évente több mint kétmillió turista keresi fel. Az enyhe klímájú, európai hangulatú, történelmi hagyományokban gazdag terület népszerű az Oroszország más régióiból áttelepülni vágyók körében is.
Maga Kalinyingrád város a német, a szovjet és a mai orosz építészeti stílusok sajátos egyvelegét mutatja, ahol az új épületek igyekeznek visszaadni a letűnt idők hangulatát.
A történelmi központ a második világháborúban a brit légierő bombázásának áldozata lett, és megsínylette az erődített város a Vörös Hadsereg mindössze 81 órán át tartó ostromát is. A Kneiphof-szigeten álló, Kant sírja fölé magasodó dóm helyreállítását csak 1992-ben kezdték meg, és két évtized alatt végezték el, nemzetközi együttműködéssel. Ma alapvetően múzeum, orgonahangversenyek helyszíne, de működik benne egy orosz ortodox és egy evangélikus kápolna is.
Kalinyingráddal szemben a tengerparti Szvetlogorszk (Rauschen) és Zelenograndszk (Cranz) villanegyedei és sétálóutcái épen megőrizték a német üdülővárosok eredeti hangulatát.
A növekvő szállásigényeket kielégítendő, a partvidéken új telep épül, Belije Gyuni elnevezéssel. Sok étterem autentikus balti konyhát visz, az étlapon friss és füstölt hallal, kolbásszal, helyi sörökkel. Az ajándékboltok polcai roskadoznak a borostyán ékszerek és dísztárgyak alatt. A kalinyingrádi régióban találgató a világ ismert borostyánkészletének 90 százaléka. A látogató bőven találhat magának elfoglaltságot.
„Fejlődni fogunk és haladni, tekintet nélkül minden korlátozásra és szankciókra, amelyeket a szomszédok igyekeznek ellenünk bevezetni” – mondta ki a fő üzenetet a kormányzó, amire a helyi valóság látni engedett részletei nem cáfoltak rá.
Beszprozvannih utalt rá, hogy a kulturális klaszter átadására a céldátum helyett jövőre a város szovjet bevételének, 2026-ban pedig a régió Szovjetunióhoz csatolásának 80. évfordulója szolgáltathat majd alkalmat.
