Negyedik alkalommal ítélték oda a Bertók Lászlóról elnevezett költészeti díjat, amelyet ezúttal Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas költő, író, műfordító kapott eddigi szakmai pályájának elismeréseképpen. Az életműdíjas költő mellett ismét elismertek egy fiatal pályatársat is, a kisdíjat idén Pál Sándor Attila kapta.
Az ünnepélyes átadót Bertók László születésnapjának előestéjén, december 5-én rendezték meg a pécsi Kodály Központban. Rakovszky Zsuzsát Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője méltatta.
Laudációjában kiemelte, hogy a nagydíjas szerző, Rakovszky Zsuzsa költészetét már a kezdetek óta a változatlanság, az önazonosság jellemzi, alapvetően ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ évtizedek óta. Ezen alapkérdések között pedig az idő mint olyan a legsúlyosabb, illetve az, hogy miként tudja a költő vers formába önteni az idő tapasztalatát.
A kisdíjas Pál Sándor Attilát rendhagyó, verses formájú laudációjában így jellemezte Mohácsi Balázs költő, kritikus, a Bertók-projekt irodalomtörténésze: „Szavainak tánca: munka, melyre kényes, / egy gazdag motívumvilágú legényes.”
Az est kortárs komolyzenei attrakciójaként elhangzott Balogh Máté Sinfonia Nr. 3. Hommage à László Bertók című művének magyarországi ősbemutatója a Pannon Filharmonikusok előadásában, vezényelt Vass András.
A díjátadón közreműködött Mácsai Pál színművész, aki a zeneműhöz kapcsolódóan Bertók László Priusz című kötetéből olvasott fel részleteket.
A díjazottak az idei elismerések mellé ezúttal is pécsi képzőművészek személyre szóló alkotásait kapták. A nagydíjas Pinczehelyi Sándor, a kisdíjas Hack Ferenc művét vihette haza.
A Bertók László Költészeti Díj célja egyrészt, hogy fenntartsa névadójának emlékezetét, másrészt hogy elősegítse a különböző művészeti ágak párbeszédét, továbbá, hogy növelje a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak elismertségét.
